Szinte minden szülő félti a gyerekét ebben megváltozott helyzetben, a sokféle információ közül pedig nehéz kihámozni azt, ami valódi és hiteles forrásból származik. Épp ezért kérdeztük a koronavírus gyerekeket érintő részéről és a PCR-tesztről dr. Márkus Dávid Életmentő érdemérmes mentőorvost és elsősegély-oktatót.
Kérdezz meg egy többgyerekes szülőt, mit ne vigyél ajándékba: plüssállatot. Óvodáskor körülre ugyanis már hegyekben állnak a különböző macik, kutyák, lovak, extrém mesefigurák, a lényeg, hogy puha plüssből legyenek. Miért, miért, miért kell belőle még a százegyedik is?
Ma már nem az a kérdés, engeded-e filmezni a gyerekedet, hanem az, hol húzod meg a határt, mit tiltasz meg neki és mit engedsz megnézni. Belefér a Harry Potter, vagy az már túl félelmetes? És mi a helyzet, ha a kamasszal együtt nézel krimit?
A történészek gyakran elemzik a múltat az írott és a tárgyi kultúrán keresztül. Ókori érméket vizsgálnak, régi hintókat restaurálnak, vagy éppen évszázadokkal ezelőtti leveleket olvasgatnak. Mi történik akkor, ha ezt a szemléletet a jelenkori személyes tárgyainkra is kiterjesztjük? Tegyük fel, hogy 2200-ban élő régészek vagyunk, akik 2021-ből származó leletekre bukkannak, például egy telefonra, egy karácsonyfára vagy egy családi fotóalbumra. Mit árulnak el ezek a tárgyak a 21. század elején élő emberekről? Izgalmas kognitív kaland, amellyel támogathatod a gyerekek kreativitását, rugalmas gondolkodását.
Az utóbbi hónapok mindannyiunkat megviseltek, nincsenek ezzel másként a gyerekek sem. A téli hónapok végén a bezártság mellett a pandémiás megszorítások a kamaszok életére is jobban rányomják a bélyeget.
Európában a nők óránként mintegy 16 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál. A nemek közti bérszakadék 8 évenként kb. 1 százalékkal csökken. Ezt a sebességet alapul véve a nők átlagosan 84 év múlva fogják ugyanazért a munkáért ugyanazt a fizetést kapni, mint a férfiak. Vannak, akik az egyenlőtlenség hátterében a diszkrimináció nyílt és burkolt formáira mutatnak rá, míg mások inkább magukat a nőket hibáztatják: miért olyan típusú és mennyiségű munkákat választanak, amilyeneket. A jelenség megértéséhez most egy gyerekekkel végzett kutatás visz minket közelebb – ráadásul nem is akárhogyan.
Akármelyik napra is essen a környéken a szemétszállítás, a gyerekek reggeltől kezdve orrukat az ablakhoz nyomva várják, hogy megjelenjen a kukásautó. Többüket annyira lenyűgözi az élmény, hogy ki is rohannak a kerítéshez és lelkesen integetnek az autó hátulján utazó hőseiknek. Mindeközben a szemét büdös, az autó koszos: mi az oka akkor az eufóriának?
Világjárvány és home office ide vagy oda, reggelente lecseréljük a pizsamánkat. Annak ellenére, hogy a legtöbb ember szinte mindennap megteszi, a kisgyerekeket ez teljesen hidegen hagyja. Sokukat valójában már az öltözködés puszta gondolata teljesen kiborítja.
Szülőként mindannyiunk fejében megfordul, hogy mi történne, ha a gyereket atrocitások érik valamelyik tömegközlekedési eszközön? Tudatos felkészüléssel azonban nemcsak a váratlan helyzetek kezelhetők eredményesen, de a megelőzésért is hatalmas lépést tehetnek a fiatalok és a szülők egyaránt.
Amikor a gyerekek kicsik, megszokjuk, hogy a legtöbb gondolatukat azonnal megosztják velünk. Annak ellenére, hogy ez sokszor fárasztó, megnyugtat az érzés, hogy mindent tudunk, ami a kis fejükben zajlik. Idővel azonban a kisgyerekekből nagyobbak lesznek, ami együtt jár azzal, hogy már nem avatnak be minden gondolatukba.
Alapvetően a gyerekek azok, akik bajba szoktak kerülni, és a felnőttek mentik ki őket belőle. Ritkán ugyan, de ennek fordítottja is megtörténik. Lélekjelenlét, bátorság, önállóság és még valami szükséges hozzá: az, hogy a szülők időben megbeszéljék velük, mi a teendő vészhelyzetben. Egy gyerek csak akkor tud mentőt hívni, ha megtanítjuk rá.
Minden gyerek hazudik, ráadásul okkal. Szülőként a legfontosabb dolgunk rájönni, hogy mi áll a hazugság hátterében, a büntetés ugyanis sok esetben csak még több hazugsághoz vezet.
