Alapvetően a gyerekek azok, akik bajba szoktak kerülni, és a felnőttek mentik ki őket belőle. Ritkán ugyan, de ennek fordítottja is megtörténik. Lélekjelenlét, bátorság, önállóság és még valami szükséges hozzá: az, hogy a szülők időben megbeszéljék velük, mi a teendő vészhelyzetben. Egy gyerek csak akkor tud mentőt hívni, ha megtanítjuk rá.
A te gyereked tudja a mentők számát? Tisztában van azzal, mit kell tennie, ha valaki összeesik mellette? Vagy kihez fusson, ha az egyik iskolatársa megsérült? Nem szeretünk ezzel a témával foglalkozni, azt hisszük, ezzel rögtön bajt hozunk a fejünkre – pedig épp ellenkezőleg. Az a gyerek, akit korának megfelelően felkészítettünk a vészhelyzetekre, nagyobb eséllyel cselekszik nyugodtan, tudatosan. Nem árt hát elérhető helyen tartani a fontos telefonszámokat, előre megbeszélni vagy játékból eljátszani néhány vészhelyzetet, pláne akkor, ha krónikus beteg van a családban.
Haylee és Hannah két tinédzserkorú kislány, akik mégis képesek voltak kiszabadítani apjukat, Jeff Smitht egy 1,3 tonnás kistraktor fogságából. A lányok minden erejüket összeszedve meg tudták annyira emelni a jármű egy részét, hogy apjuk ki tudjon mászni alóla. Jeff mellkasi sérülésekkel ugyan, de életben maradva vészelte át a kalandot, Haylee és Hannah pedig megtapasztalták, mire képes vészhelyzetekben az adrenalin. Persze a legtöbb gyereket óva intenénk attól, hogy egy instabil, felborult járműnél játsszon hőst, érdemesebb inkább azonnal segítségért rohanniuk.
Cukorbeteg és asztmás szülőn is segített már óvodás
Egy amerikai anyuka Tennesse államban vezetett egy forgalmas kereszteződésben, amikor rohamot kapott a volán mögött. Serenity, a lánya mellette ült, és hihetetlen lélekjelenléttel képes volt leparkolni az autót és hívni a 911-et. Amíg a mentősök odaértek, igyekezett mindent megtenni azért, hogy édesanyja a lehető legjobb állapotba kerüljön. A kiskamaszon múlt, hogy nem történt súlyos közlekedési baleset és az anyuka is megfelelő ellátásban részesült. Magyarországon nincs akkora kultúrája a fiatalkorban történő vezetésnek, ám azt megtaníthatjuk a gyerekünknek, mit tegyen, hogy elkerülje a közlekedési baleseteket. A KRESZ ismerete nagyon is jól jöhet gyalogosként, biciklisként egyaránt, ráadásul több olyan program létezik, ami játszva, könnyedén vési be a szabályokat.
Egy észak-karolinai anyuka ismert cukorbetegként tudta, mire van szükség ahhoz, hogy állapotához képest jól legyen. Arra azonban nem számított, hogy az inzulinpumpája meghibásodhat. Amikor ez megtörtént, diabetikus kómába esett. 5 éves fia, Josh nem sokat gondolkodott azon, anyu alszik-e, vagy rosszul van. Tudta, mit kell tennie: szaladt az édességes dobozhoz, de üresen találta. Mivel még sosem hívta a mentőket korábban, segítségért folyamodott: játék mentőautójáról olvasta le a 112-es európai segélyhívó számot. A kezelő hamar a megfelelő helyre irányította a kisfiút, és az orvosi segítség hamar megérkezett. Ez azért is fontos volt, mert Josh mellett ott volt a kis testvére is.
Még több gyerek szerepel abban az igaz történetben, amelyben a texasi anyuka, Rosie asztmás rohamot kapott egy parkolóban. Három kicsi volt mellette. Még volt annyi lélekjelenléte, hogy a közelben parkoló autóhoz szaladjon és a legkisebb gyereket beszíjazza a biztonsági gyerekülésbe, aztán elsötétült előtte a világ. A hatéves kisfiú, Boston megtalálta Rosie inhalátorát, de nem tudott vele segíteni, ezért hívta az apját, majd a nagyapját. Egyik férfi sem vette fel a telefont, erre Boston a mentők számát tárcsázta.
Mindegyik történet fontos tanulsága, hogy bármikor rosszul lehetünk. Érdemes tehát megtanítani a gyereknek, hogyan veheti ezt észre, majd mit kezdjen a helyzettel – rohanjon a szomszédhoz, hívja fel a másik szülőt, értesítse a mentőket. Az is életmentő lehet, ha tudja, melyik gyógyszert vagy injekciót kell előkerítenie krónikus beteg szülő vagy nagyszülő esetében.
