Nyáron vonzó pancsolási lehetőséget nyújthatnak a közparkokban, játszóterek mellett található szökőkutak, de nem érdemes medenceként tekinteni ezekre: bőrbetegség, hasmenés, hányás is lehet a vége annak, hogy a gyerekek ezekben fürdenek.
A gyerekek hazugságait nem érdemes elítélni. Pszichológusok szerint ez a jellemvonás hozzájuk tartozik minden életkorban, de a kamaszkorba lépve csak erősödni fog. A kérdés az, hogy hogyan kezelik ezt a szülők. A jó hozzáállás, az őszinte példamutatás kiemelten fontos, mert idővel ez lesz a meghatározó a gyerek későbbi őszinteségével.
A szülők is megérdemlik, hogy el tudjanak menni nyaralni kettesben is, ám az első, gyerek nélküli vakáció megszervezése sok szorongással járhat. Íme 5 hasznos tipp, hogy mire érdemes odafigyelni, hogy mindenki számára jó és hasznos élménnyé válhasson.
Túlélőtippek szülőknek: avagy így menekülj el a hétköznapok gyerekzsivaja elől. Tippjeinkkel segítünk otthonodban relaxálni, ami létfontosságú a stressz csökkentése és az egészséged megőrzése szempontjából, ráadásul ezek a tippek nem is kerülnek semmibe.
Szülőként számtalan hibát elkövethetünk, míg gyermekünket felneveljük: mentség, hogy mindenkit a jó szándék vezérel, ám sokszor nem gondolunk bele a szavak valódi súlyába. Sőt, néha csak úgy megszokásból mondjuk azt, amit mi magunk is sokat hallottunk. Ezek az intelmek és megjegyzések egy életre nyomot hagyhatnak a gyerekben, és bizony azt is befolyásolhatják, hogy mennyire válnak magabiztos felnőtté.
Családi nyaralásra fel! Az utazás minden korosztály számára páratlan élmény: új ételek, új tájak, új látnivalók várnak mindenkit, a minőségi családi időtöltésről nem is beszélve. Ám a gyerekkel vagy gyerekekkel való utazás azért nem mindig a terv szerint alakul. Kezdve azzal, hogy már az elindulás pillanatában azt kérdezik: „Ott vagyunk már?”
Sokan kapcsolnak éjjeli fényt vagy akár kislámpát, hogy gyermekük amellett aludjon el, de ezzel vajon jót tesznek hosszú távon is?
Eltekereg, elvész, elcsábítják, nem talál vissza, lemerül, elmerül, vizet nyel, füle gyullad, orra leég, fagyit kér, pisilni kell, lángost kér, kakilni kell, hol a sapi, lejárt a naptej, csúszdázzunk, vödrözzünk, homokozzunk, túl vizes a fürdőgatya, „Anya, hoztál almát? Sose menjünk haza!”. De igen! Mégpedig most azonnal, mert nekem is csak egy idegrendszerem van. A kikapcsolódásnak szánt strandolós program (több) kisgyerekkel a legstresszesebb munkanap ötszörösét veszi ki az átlag szülőből, miközben a fenti dilemmák nonstop cikáznak forrásnak indult agyában, és közben még arra is próbál figyelni, adjuk már vissza annak a kisfiúnak azt a labdát, mert mondtam már, hogy nem a mienk!
Berkesi Zsuzsa néhány hónapja jelentette meg Jó leszek című regényét: a gyermekkori szexuális abúzust fikciós keretben feldolgozó könyv már második kötete, de az első, amelyet saját neve alatt adtak ki. Korábban Anoni Maraként saját abúzustörténetét írta meg, idén viszont kilépett a névtelenség fátyla mögül, amiről a Díványnak is mesélt.
Nyáron érti csak meg egy kisgyerekes szülő igazán, miért mondják, hogy egy falu kell ahhoz, hogy a kicsik mindent megkaphassanak – ez még a nukleáris családok idején sem megoldhatatlan, de sok kompromisszumra van szükség hozzá.
Hogyan hat a gyermeki agyra a zene különböző helyzetekben? Például olyankor, amikor nagyon betegek, kórházba kerülnek? Stánicz Nikolett gyógypedagógus és zeneterapeuta mesél erről.
Az egész világban nagy visszhangot keltettek azok a fotók, ahol jól látszik, hogy az ifjú Lajos herceg mennyire nem tartotta be a királyi protokoll szabályait II. Erzsébet királynő jubileumi ünnepségén. De hát nincs ezen mit csodálkozni, hiszen mindössze egy 4 éves gyerekről van szó.
