Mi az, hogy nem tudod, miért sír? Nyugtasd meg, hát te vagy az anyja! Még mindig nem alszik el egyedül? Vagy a gyereket tartják problémásnak, vagy az anyát rossznak, pedig egészen más is lehet a helyzet. Meglehet, senkivel nincsen gond.
A japánok fegyelmezettsége és egymás iránti tisztelete világszerte ismert. Ez az elszántságuk a gyereknevelésben is megnyilvánul, aminek az az eredménye, hogy a japán gyerekek kevésbé hisztisek, mint mások. De vajon mi a szigetországban lakó szülők nevelési titka?
Hosszú évek óta Dánia a Föld legboldogabb nemzete. Titkuk a nevelésben rejlik, ami egyáltalán nem fukarkodik dicséretben és pozitív visszacsatolásban.
Alsó tagozatos gyermekek szüleiként észlelhetjük talán először igazán, ahogy a kortárs csoportok ízlése egyre inkább beférkőzik otthonunkba. A digitális világ újabb kapui nyílnak meg előttük.
Az anyaság nehéz – ezt csak kevés nő meri bevallani lelkiismeret-furdalás nélkül. Nemhogy másoknak, sokszor még önmagunknak sem könnyű beismerni, hogy bár szép dolog, az ezzel járó feladatokra szinte lehetetlen felkészülni.
Nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is érzékenyek lehetnek az időjárásra. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk nyűgösebb, sírósabb, akaratosabb, nehezebben koncentrál vagy morcosabb, esetleg élénkebb, kezelhetetlenebb a megszokottnál, és talán még fejfájásra is panaszkodik, akkor ennek akár az is lehet az oka, hogy fokozottan időjárás- és stresszérzékeny.
A közösségi oldalak, az okostelefonok és a rohanó életmód egyre korábban éreztetik hatásukat, és már gyerekkorban kialakulhatnak miattuk lelki és mentális zavarok. Ha ezeknek az első jeleit a szülő vagy a pedagógus nem veszi észre, gyorsan kialakulhat egy párhuzamos agresszív-depresszív viselkedés, amit mindenképpen kezelni kell.
Szinte nincs gyermek, aki ne vonzódna élete első éveiben a hatalmasra nőtt őslények iránt. De vajon miért? Erről olvashattok a továbbiakban, és megmutatjuk azt is, Magyarországon hol tudtok dinók között feltöltődni a tanévkezdést követően.
Szülőként sokan vannak, akik kisgyermeküket tűzzel-vassal igyekeznek távol tartani az okoseszközöktől, előbb-utóbb azonban szinte mindenhol elkerülhetetlenné válik, hogy a tiltás helyett a család kialakítson egy szabályrendszert, amelyben a kicsik is kütyüzhetnek bizonyos keretek betartásával, legyen szó mesenézésről vagy éppen játékról.
A következő napokban kiscsoportosok tömege kezdi meg óvodai életét: a beszoktatás időszaka nemcsak a kisgyerekeket, de sokszor szüleiket is megterheli, félelmekkel, bizonytalansággal telve vágnak bele ebbe az időszakba.
A második világháború európai végének egyik legnagyobb hatású fotója egy alig kamaszkorba lépett, egyenruhás német katonafiút ábrázol, aki keservesen zokog, mert rájött, országa elveszítette a harcot. A fénykép világszerte híressé lett, a rajta szereplő fiú, Hans-Georg Henke és a képet készítő amerikai fotóriporter, John Florea azonban egészen másképp emlékeztek annak készítési körülményeire.
Alig estem át az iskolaválasztás, majd a beíratás izgalmain, máris az első szülői értekezleten találtam magam, ahol riadtan vettem észre: a szülőket olyan szemmel figyelem, vajon melyikükből milyen gyereket nézek ki, lesz-e vajon az osztálynak olyan tagja, aki miatt aggódnom kell a bullying miatt.
