Az echo chamber, magyarul visszhangkamra az emberi viselkedés és gondolkodás egy különös jelensége, amikor az emberi kommunikáció általános szabályszerűségeinek némileg ellentmondva minden és mindenki osztja és tükrözi a véleményünket.
Az életkor előrehaladtával gyakrabban megtapasztaljuk, hogy nehezebben jutnak eszünkbe a szavak, sőt van, hogy a szavak keveredése okoz nehézséget a kommunikációnkban. A Torontói Egyetem legújabb kutatása azonban azt sugallja, a feledékenységnél, pontosabban a szavak elfelejtésénél sokkal pontosabban jellemzi a kognitív hanyatlásunkat, ha megváltozik a beszédtempónk.
Az általunk beszélt nyelvek meglepő hatással lehetnek arra, ahogyan a világról gondolkodunk, és még arra is, hogyan mozgunk benne. Einstein úgy tűnik, teljesen máshogy gondolkodott az időről, mint ahogy azt a nyelvi környezete indokolta volna.
Amikor azon gondolkozunk, mennyi különbség van ember és csimpánz közt, előszeretettel feledkezünk meg a tényről, miszerint DNS-ünk 99 százalékban egyezik meg a főemlősökével: bizonyos feladatok teljesítése kapcsán úgy tűnik, agyműködésünkben sincsenek akkora különbségek…
A siker elérése nem lehetetlen cél, de nem is gyerekjáték. Nincs mindenkire érvényes receptje, de bizonyos tulajdonságokat felismerhetünk és megerősíthetünk magunkban, és kialakíthatunk egy megfelelőbb gondolkodásmódot, ami sokkal inkább előre visz.
Itt van a nyelvem hegyén, csak nem jut eszembe, de tudom, hogy B betűvel kezdődik! Ismerős? Ez a lethologica jelensége, csak hogy legyen még egy újabb szó a szótárunkban, ami nehezen jut az eszünkbe.
Nap mint nap döntések sorát hozzuk meg. Vannak közöttük kisebbek (például, hogy mit reggelizzünk) és nagyobbak is (például, elfogadjuk-e azt az állásajánlatot, amit kaptunk). Ezek mindegyikét befolyásolják a lehetőségeink, a külső körülmények, mások véleménye, korábbi tapasztalataink, de leginkább saját elménk korlátai. Mutatunk 4 döntési csapdát, amibe mindenki beleesett már, és azt is, hogyan lehet belőlük kimászni.
Hajlamosak vagyunk mindig a gondolatainkra hagyatkozni, pedig azok korántsem olyan megbízhatóak, mint azt elsőre gondolnánk. Melyek a leggyakoribb csapdák, amelyekbe agyunk nap mint nap csal minket? És vajon hányszor nézünk teljesen más mozit, mint a körülöttünk lévő emberek?
Állandóan rágódsz valamin, visszapörgeted a múlt eseményeit, és nehezen tudod lecsendesíteni az elmédet? Valószínűleg te is azok közé tartozol, akik hajlamosak túlgondolni a dolgokat.
A rozmaring például sokoldalú fűszer- és gyógynövény, ami remekül passzol csirkéhez, bárányhoz, disznóhúshoz. A kakukkfű érzékenynek tűnik, de valójában nem kell neki túl sok törődés. Az oregánó mediterrán növény, ami jól tűri a szárazságot, ezért akkor sem kell miatta fájjon a fejed, ha pár napig nem öntözöd meg. A mentát pedig elhasználhatod akár egy koktélhoz vagy jegesteához is, de illik a mártásokhoz, és a kuszkuszba vagdosva is finom. De vajon hogyan lesznek a legszebbek, ha a konyha nem épp a legvilágosabb? Már mutatjuk is.
Befolyásolja-e a gondolkodásmódunkat a nyelvünk? Hatással van-e az általunk használt szókészlet vagy nyelvtan arra, ahogyan a világot látjuk magunk körül?
Beszélgetések a filozófussal című cikksorozatunk első részében arra keresünk válaszokat, hogy mennyi minden hat a gondolkodásunkra.
