A budapesti gettóban próbál túlélni egy anya két lányával és édesanyjával, miközben a család feje munkaszolgálatban robotol: Berkesi Zsuzsa Vigyél fánkot Gyurikának című regénye a vészkorszakba kalauzol. Interjú.
A mi jelenünkből nézve a múlt borzalmai ellen harcolók tettei magasztosak és hősiesek, elképesztően bátrak és olykor vakmerőek. Pedig ők ugyanolyan emberek voltak, mint te vagy én. Tették a dolgukat egy rettenetes világban, bízva abban, hogy segíthetnek, életeket menthetnek. Nem gondoltak veszélyre, önzetlenül megtettek mindent, amit tudtak, emberek maradtak az embertelenségben.
Európa utolsóként felszabadított gettójában a mostoha körülmények ellenére a nagy többség túlélte a második világháborút, de Budapest mai bulinegyedének területén tömegsírokra és elkeserítő állapotokra bukkantak az országba érkező szovjet csapatok.
Nyolcvan évvel ezelőtt, példátlan gyorsasággal, egyik napról a másikra tűnt el félmilliónál is több magyar zsidó, akik többsége már sosem kerülhetett ki a haláltáborok kegyetlen fogságából. Több mint két évtizede, 2001 óta minden évben április 16-án, amely 1944-ben a hazai zsidók gettóba zárásának első napja volt, a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. Sükösd Anikó társadalomkutatóval, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával és Papp Richárd kulturális antropológussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensével beszélgettünk.
Az Auschwitzba hurcolt lengyel balerina utolsó táncával lefegyverezett egy SS-őrt, egy másikat pedig két lövéssel leterített, majd lázadást szított társai között – Franceska Mann története.
A holokauszt gyermekáldozatainak jelképévé vált a kezét megadásként feltartó, ijedt tekintetű 7-8 éves fiú, akire egy náci tiszt csőre töltött géppisztolyt szegez – a varsói gettóban készült megrendítő fénykép később segítségére volt a hatóságoknak a katonatiszt azonosításában és elítélésében, a kisfiú kiléte és sorsa azonban máig viták és rejtélyek tárgya; azt sem tudni, vajon túlélte-e a megpróbáltatásokat.
A holokauszt nemzetközi emléknapján nyílt a vidéki gettókról kiállítás a budapesti Holokauszt Emlékközpontban: magyarok százezreinek történetét meséli el a tárlat.
Ma van hetvenhét éve annak, hogy a legnagyobb második világháborús haláltábor, Auschwitz felszabadult: egy 2005-ös ENSZ-határozat értelmében ez a holokauszt nemzetközi emléknapja.
44 évesen lett a holokauszt áldozata. Felesége, aki egy bőrödnyi fényképét mentette meg a gettóban, évtizedekig hazavárta.
Háttérzaj címmel nyílik kiállítás február 17-én a Molnár Ani Galériában Martus Éva és Borsos Róbert lenyűgöző munkáiból. Mindkét alkotó messze elkerüli az egyetemi éveik alatt elsajátított hagyományos technikákat és rendkívüli találékonysággal, különleges anyagokkal dolgoznak.
Ha érteni akarod a világot- ezt az ambiciózus címet kapta az ELTE Társadalomtudományi Kara által rendezett dokumentumfilm-fesztivál.
