A halál sehogyan sem jó. Bár nem lehet megválasztani a módját, de biztos sokakban felvetődött már a kérdés, hogy melyik a jobb: hirtelen, váratlanul távozni, vagy súlyos betegség után, felkészültebben várni a halált? Mind a kettő fájdalmas, és a gyászolóknak ugyanolyan nehéz feldolgozni.
Egy új tanulmány szerint a „megtört szív” szindróma örömteli életesemények után is előfordulhat, a kutatók egy nem túl frappáns, ám annál találóbb nevet is adtak neki, ez a „boldog szív” szindróma”.
Senkinek nem újdonság, hogy az élet nehéz és stresszes lehet, de az, hogy hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket, gyakran meghatározza, hogy milyen eredményeket érünk el. Ha nem vagyunk képesek megbirkózni azzal, amit az élet elénk sodor, akkor számos pszichés tünettől szenvedhetünk, és végül depresszióba eshetünk.
Anyává válni, sok nő számára ez egy hatalmas vágy. Kislányként pelenkázzuk, etetjük, öltöztetjük a kedvenc Panni babánkat, és talán még nem is sejtjük, hogy majd néhány év múlva ugyanezt tesszük a saját gyerekünkkel. Legalábbis a szerencsésebbek. Szomorú tény, de egyre több nő éli át azt az érzést, amikor több hónapos vagy akár -éves próbálkozás után kiderül róla, hogy meddő, és soha nem szülhet.
Stressz, folyadékhiány és a frontok, ezek ismert tényezői a fejfájásnak, de sokan nem is sejtik, hogy bizonyos ételek, italok fogyasztása, sőt gyógyszerek szedése is kiválthatja a kínzó, „majd le akar szakadni a fejem” érzést. Különösen a krónikus fejfájásban szenvedőknek kell odafigyelni, hogy mit esznek, isznak.
„Van-e még féltés minden szóban, van-e még bármi? (...) Vagyok-e még valakid?” – kérdezi Szakács Gergő legújabb dalában. Súlyos kérdések, számunkra pedig különösek kedvesek is, hiszen a Van-e még? szövegének társszerzője lapunk vezető szerkesztője, az Artisjus-díjas dalszerző, Hujber Szabolcs. Gergőt és Szabolcsot a Dívány szerkesztőségében faggattam a kulisszatitkokról.
Nem mindig és nem mindenki képes felismerni, ha szorong. Azonban a kezeletlen, felfedezetlen szorongás akár fizikai tüneteket, krónikus fájdalmat is produkálhat. Klinikai szakpszichológus segít felfedni, milyen gondolkodásmódú embereknek érdemes jobban odafigyelniük érzelmeikre, hogy elkerüljék a szorongás okozta testi tüneteket.
„Összetörte a szívemet!”, „Annyira fájtak a szavai!”… Ezek olyan mondatok, amelyeket mindannyian intim közelségből ismerünk. Egy kutatásból kiderült, nem véletlenül tolulnak szánkra ilyen és hasonló kifejezések: agyunk fizikai fájdalomként regisztrálja az érzelmi fájdalmat is.
Ha valaha is előfordult már veled, hogy véletlenül megvágtad az ujjad egy papírlap élével, akkor tudnod kell, hogy az az apró kis vágás milyen pokolian fájdalmas tud lenni.
A gyász az egyik legnagyobb belső munka, ami lezajlik egy ember személyiségében. Egy szeretett ember elvesztésekor nem csak az eltávozott illető nincs többé számunkra. Nemcsak őt gyászoljuk, hanem valahol a saját életünk menetének változását is.
Az anyaméh a közhiedelemmel ellentétben nem egy csöndes hely. Az anya szívverése, a teste működésének hangjai éppúgy eljutnak a magzathoz, mint a külvilág zajai. Már a méhben bevésődik a későbbi gondozók hangja a baba emlékezetébe.
A szex tipikusan olyan téma, amivel kapcsolatban sokan úgy tesznek, mintha nem lennének kérdéseik. Pedig rengeteg a bizonytalanság, éppen csak kérdezni nem merünk.
