Miért kerül egy süteményrecept és kisállatfotó közé egy gyászposzt?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gyász az egyik legnagyobb belső munka, ami lezajlik egy ember személyiségében. Egy szeretett ember elvesztésekor nem csak az eltávozott illető nincs többé számunkra. Nemcsak őt gyászoljuk, hanem valahol a saját életünk menetének változását is.

Szinte minden ember találkozott már gyászmunkával az élete során. Ilyenkor végigmegyünk a gyász régóta ismert lélektani szakaszain. Az internet térhódításával azonban a világhálón, a közösségimédia-oldalakon is sokaknál megjelenik a gyász folyamata – a jelenség okainak és összefüggéseinek járunk utána Lakatos Fanni, a Pszichodiák Alapítvány önkéntesének segítségével, akinek életkoránál fogva is kézzelfoghatóbb tapasztalás a digitális gyászolás.

„A halálhír széles körben elterjedt közlése nem új keletű dolog, az internet megjelenése előtt például papíralapú vagy újságban megjelenő gyászjelentés volt a bevett szokás” – kezdi Lakatos Fanni. Ezek a hírközlési módok persze ma is léteznek, de manapság jóval kevesebben olvassák például a helyi újságokat, így nem feltétlen éri el széles körben a célját a közlendő. „Véleményem szerint sok embernél a gyászposzt is mindössze egy újabb közlési szándék megnyilvánulása. Ma, amikor szinte mindenki rendelkezik közösségimédia-profillal, nehéz megőrizni a teljes privát szféránkat, talán nem is lehet. Éppen ezért vannak, akik szükségét érzik tudatni a nagyvilággal, az elhunyt szerettük ismerőseivel, hogy ő nincs többé.”

Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

A pszichológushallgató hozzáteszi, 

az is gyakori jelenség, hogy sokak által követett emberek, közszereplők, influenszerek, akik tízezreket engednek be az életükbe alapjáraton is, poszttal, képpel tesznek a nagy nyilvánosság elé egy halálhírt.

„Természetesen a másik véglet is előfordul: hogy a gyászoló teljesen eltűnik és elhatárolódik a közösségimédia-megjelenéstől, ezzel akarván megtartani a privát terét, a lelke mélyébe eresztve a gyászfeldolgozást. Az ilyen alkatú emberek legfeljebb a temetés részleteit osztják meg a nagyvilággal” – mondja Fanni.

És hogy mekkora mennyiség normális a tragikus közlendőből? Arra Fanni szerint nincs aranyszabály. „Mindannyian mások vagyunk, más reakciókkal az életeseményekre.”

Na, de mi az oka a digitális gyásznak?

„Sokszor valakinek maguknak a posztoknak a készítése is lehet egyfajta naplózás, alkotási folyamat, vagyis ezzel adja ki magából az érzéseit a veszteség kapcsán.

Ezenkívül előfordulhat, hogy nem tudja személyesen senkivel megosztani azt, hogyan érez, így egy virtuális profil mögül személytelenebbül kiírja magából” – magyarázza az önkéntes. „Ok lehet még, hogy jóleshet másoktól a sajnálat, a figyelem. Gyász során csak úgy szomjaz egy-egy jó szót az ember.”

És mi az értelme?

Lakatos Fanni elmélete szerint 

a digitális gyásszal a temetés előtt, ami az első lépcsőfoka a tényleges, fizikai elengedésnek is, egy újabb fokozatot iktathat be az ember a gyászfolyamatba.

Fotó: RichLegg / Getty Images Hungary

„Azt mondhatja magában: leírtam, megosztottam, feketén-fehéren is ott van, hogy elvesztettem őt, ráadásul mindenki látja, olvassa, reagált. Ez stresszventilációnak is megfelel egyébként.”

Fanni meglátása szerint abból a szempontból jó néha veszteséggel kapcsolatos dolgokat is látni, hogy ne csak a legjobbat, a tökéletesre filterezett életet lássuk és mutassuk a közösségi médiában, hanem néha a gyengeséget, a rossz dolgokat is. „Viszont véleményem szerint van, amikor nem éri el a célt az üzenet: például amikor valaki nem egyértelműen fogalmaz, hogy kije halt meg, csak kitesz egy feketített profilképet, és üzenetben, kommentben sem hajlandó leírni részletesen, hogy mi történt. Ilyen esetben nehéz megérteni, hogy akkor megnyitja a privát szféráját, vagy nem. Itt én pusztán figyelemfelhívást érzek szándékként.”

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.

Életem

Tömeges halpusztulás a Dunán: 31 fokos itt a folyó vize

Szórványos halpusztulást észleltek a Dömsödi Holt-Duna-ágon 2026. június 26-án, pénteken dél körül, ami komoly aggodalomra ad okot. A jelenséget a területen tartózkodó horgászok jelezték a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség felé, miután a vízterület több pontján is aggasztó jeleket tapasztaltak. A beszámolók szerint a halak úgynevezett „pipáló”, egyértelműen súlyos oxigénhiányra utaló viselkedést mutattak a folyóágban.

Életem

33 fok éjfélkor: a kánikula ennyi többlethalálozást okoz

Európát és a Kárpát-medencét az utóbbi években eddig soha nem látott intenzitású, rekordszintű hőhullámok sújtják. A klímaváltozás hatásaira immár nem egyszerű időjárási eseményekként, hanem súlyos közegészségügyi vészhelyzetként kell tekintenünk.

Offline

Villámkvíz: be tudod fejezni a híres verseket?

Vannak versek, amelyek lépten-nyomon szembe jönnek velünk még azután is, hogy feleltünk belőle az iskolában. Kvízünkből most megtudhatod, hogy mennyire emlékszel még az irodalomórák verseire.