Miért kerül egy süteményrecept és kisállatfotó közé egy gyászposzt?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gyász az egyik legnagyobb belső munka, ami lezajlik egy ember személyiségében. Egy szeretett ember elvesztésekor nem csak az eltávozott illető nincs többé számunkra. Nemcsak őt gyászoljuk, hanem valahol a saját életünk menetének változását is.

Szinte minden ember találkozott már gyászmunkával az élete során. Ilyenkor végigmegyünk a gyász régóta ismert lélektani szakaszain. Az internet térhódításával azonban a világhálón, a közösségimédia-oldalakon is sokaknál megjelenik a gyász folyamata – a jelenség okainak és összefüggéseinek járunk utána Lakatos Fanni, a Pszichodiák Alapítvány önkéntesének segítségével, akinek életkoránál fogva is kézzelfoghatóbb tapasztalás a digitális gyászolás.

„A halálhír széles körben elterjedt közlése nem új keletű dolog, az internet megjelenése előtt például papíralapú vagy újságban megjelenő gyászjelentés volt a bevett szokás” – kezdi Lakatos Fanni. Ezek a hírközlési módok persze ma is léteznek, de manapság jóval kevesebben olvassák például a helyi újságokat, így nem feltétlen éri el széles körben a célját a közlendő. „Véleményem szerint sok embernél a gyászposzt is mindössze egy újabb közlési szándék megnyilvánulása. Ma, amikor szinte mindenki rendelkezik közösségimédia-profillal, nehéz megőrizni a teljes privát szféránkat, talán nem is lehet. Éppen ezért vannak, akik szükségét érzik tudatni a nagyvilággal, az elhunyt szerettük ismerőseivel, hogy ő nincs többé.”

Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

A pszichológushallgató hozzáteszi, 

az is gyakori jelenség, hogy sokak által követett emberek, közszereplők, influenszerek, akik tízezreket engednek be az életükbe alapjáraton is, poszttal, képpel tesznek a nagy nyilvánosság elé egy halálhírt.

„Természetesen a másik véglet is előfordul: hogy a gyászoló teljesen eltűnik és elhatárolódik a közösségimédia-megjelenéstől, ezzel akarván megtartani a privát terét, a lelke mélyébe eresztve a gyászfeldolgozást. Az ilyen alkatú emberek legfeljebb a temetés részleteit osztják meg a nagyvilággal” – mondja Fanni.

És hogy mekkora mennyiség normális a tragikus közlendőből? Arra Fanni szerint nincs aranyszabály. „Mindannyian mások vagyunk, más reakciókkal az életeseményekre.”

Na, de mi az oka a digitális gyásznak?

„Sokszor valakinek maguknak a posztoknak a készítése is lehet egyfajta naplózás, alkotási folyamat, vagyis ezzel adja ki magából az érzéseit a veszteség kapcsán.

Ezenkívül előfordulhat, hogy nem tudja személyesen senkivel megosztani azt, hogyan érez, így egy virtuális profil mögül személytelenebbül kiírja magából” – magyarázza az önkéntes. „Ok lehet még, hogy jóleshet másoktól a sajnálat, a figyelem. Gyász során csak úgy szomjaz egy-egy jó szót az ember.”

És mi az értelme?

Lakatos Fanni elmélete szerint 

a digitális gyásszal a temetés előtt, ami az első lépcsőfoka a tényleges, fizikai elengedésnek is, egy újabb fokozatot iktathat be az ember a gyászfolyamatba.

Fotó: RichLegg / Getty Images Hungary

„Azt mondhatja magában: leírtam, megosztottam, feketén-fehéren is ott van, hogy elvesztettem őt, ráadásul mindenki látja, olvassa, reagált. Ez stresszventilációnak is megfelel egyébként.”

Fanni meglátása szerint abból a szempontból jó néha veszteséggel kapcsolatos dolgokat is látni, hogy ne csak a legjobbat, a tökéletesre filterezett életet lássuk és mutassuk a közösségi médiában, hanem néha a gyengeséget, a rossz dolgokat is. „Viszont véleményem szerint van, amikor nem éri el a célt az üzenet: például amikor valaki nem egyértelműen fogalmaz, hogy kije halt meg, csak kitesz egy feketített profilképet, és üzenetben, kommentben sem hajlandó leírni részletesen, hogy mi történt. Ilyen esetben nehéz megérteni, hogy akkor megnyitja a privát szféráját, vagy nem. Itt én pusztán figyelemfelhívást érzek szándékként.”

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.