A transzneműség 1-2 éve került be igazán a köztudatba, ennél jóval több filmes alkotás foglalkozik a témával. Most összeszedtünk pár olyan filmet, mely viszonylag hitelesen ábrázolja a transzneműek helyzetét.
Kiskoruktól kezdve komoly nyomás éri a nőket, hogy megfeleljenek a külsejükre vonatkozó szigorú elvárásoknak. Mentesülnek ezektől a terhektől azok, akik nem érdekeltek a heteroszexuális boldogság elérésében? Bár a leszbikus nők testképét vizsgáló kutatások rendre vegyes eredményeket hoztak, a szexuális elégedettséggel való összefüggések feltárására eddig kevesen vállalkoztak. Ezt a hiányt pótolta most egy spanyol kutatócsapat, amely többféle szexuális irányultságú nőt vont be a vizsgálataiba.
Az elhízás és az elhízással összefüggő betegségek már a járványt megelőzően is komoly közegészségügyi problémát jelentettek a legtöbb országban, ám a koronavírus megjelenése tovább rontott a helyzeten. Kutatások szerint mind a súlygyarapodás, mind a rendszertelen étkezés előfordulási gyakorisága megugrott a pandémia kirobbanása óta. Szóval ha rád is felszaladt jó pár kiló, tudd, hogy nem vagy egyedül. De mit lehet tenni? Hogyan érdemes elkezdeni változtatni, hogy biztosan sikerrel járj?
A szerelem az szerelem - nincsenek határai és megkötései. Ennek jegyében álltak olyan nagy márkák a Pride mellé kollekciójukkal, mint a Converse, a H&M és a Levi's.
Szerencsére ma már pár kattintással elég sok olvasnivaló elérhető az antirasszizmusról. Ez azt is jelenti, hogy biztos internetkapcsolattal rendelkező, kaukázusi (fehér) emberként egyre cikibb tudatlanságra hivatkozni, amikor egy-egy gesztusod, megjegyzésed, viselkedésed problémás voltával szembesítenek. Az előítéletességet amúgy sem a szándék, hanem a hatás felől szoktuk értékelni. Ha az adott kisebbségi csoport tagjai úgy érzik, a cselekedeted megfélemlítő, káros vagy bántó rájuk nézve, akkor ideje felhagynod vele. Huhogni egy focistadionban, miközben a fekete játékosnál van a labda, eszméletlenül gáz (még akkor is, ha az ország vezetői közül többen szégyenletes módon nem tartják ezt szankcionálandónak). De azért vannak ennél jóval burkoltabb formái is az előítéletességnek.
Talán te is hallottál már a varázslatos 5:1 arányról. A népszerű párterapeuta, John Gottman által hangoztatott szabály szerint a jól működő kapcsolatok nyitja, hogy minden egyes negatív interakcióra jusson legalább öt pozitív. Miért ez az eltolódás? Azért, mert az elménk arra van előhuzalozva, hogy a negatív irányba torzítson. Annak, hogy hajlamosak vagyunk a rosszra összpontosítani és azt felnagyítani, megvan az az előnye, hogy érzékenyek leszünk a veszély jelzéseire. Míg ez a beállítódás nagyon hasznos az állati vagy emberi ragadozókkal szemben, addig olyan helyzetekben is kritikussá tehet minket, amikor nem kéne annak lennünk. Hogyan érjük el, hogy a problémák ne takarják ki előlünk a jó dolgokat?
Néha tényleg úgy érzem, párhuzamos univerzumok léteznek a Földön. 2020 májusában a magyar kormány azt tartotta az egyik legsürgetőbb intézkedésének a járvány első hulláma alatt, hogy belerúgjon egy többszörösen marginalizált csoportba, a transz emberekbe. A 33-as paragrafusként elhíresült törvénymódosítás keresztülvitelével a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jogától fosztotta meg őket. Attól a jogtól, amit egyébként Üzbegisztán vagy Kazahsztán is biztosít saját transz polgárai számára. Itt tartunk most. Közben olvasom a Stanford Egyetem kutatásáról szóló beszámolót, amely tele van emberséggel, segíteni akarással. Óriási kontraszt. Azzal nyugtatom magam, hogy a viselkedésünket végső soron nem kormányok szabják meg, és az emberek lehetnek sokkal jobb fejek a mindennapi életben, mint választott döntéshozóik.
Az egyik pillanatban még torkaszakadtából üvölt, a következőben pedig már hangosan kacag, vagy nyugodtan rajzol tovább. Normális ez? Különösen a kisgyerekek (2–4 év) képesek elképeszteni minket hangulatingadozásaiknak szélsőségességével. Sokszor már szinte komikus, nem lehet komolyan venni. Pedig számukra ettől még lehet valódi.
A tolerancia szót gyakran progresszív értékként emlegetik, engem mégis a hideg ráz ki tőle. Amikor valaki azt mondja, tolerál, úgy érzem, fényévekre van az elfogadástól. Nem tisztel, nem becsül, inkább csak elvisel, megtűr, mint valami szükséges rosszat. Ezért kéne hálásnak lennem? Oké, nem támad rám, nem veszélyeztet, nem tesz keresztbe nekem. De nem ez lenne az alap tisztességes emberek között? A toleranciára nevelés célkitűzésnek elég bánatos. Mintha valami elérendő erény lenne, nem pedig egy emberi minimum. Rosszallás van benne, gyengén álcázott ellenségesség. Túl sok jó nem származik belőle – erősíti meg egy frissen publikált kutatás.
Általában próbáljuk magunkat olyan emberekkel körülvenni, akik a miénkhez hasonló értékrend alapján élik az életüket. A harmóniát keressük, egy olyan közeget, amiben otthonosan mozoghatunk.
Mitől lesz valaki ideális partner? A kérdés, amely nemcsak a laikusokat, de a szakembereket is hosszú évtizedek óta foglalkoztatja. Vannak, akik a tiszteletet, a nyitottságot, az őszinteséget, a jó kommunikációs készségeket, az empátiát vagy az érzelmi érettséget emelik ki. S bár ezek egytől egyig nagyon fontos tulajdonságok, van valami, amiből biztosan sokat találsz, ha a boldog párkapcsolatok mélyére ásol.
Nemrég a Dívány pszichológus szakértős rovatában négyen is írtunk arról, hogy hogyan lehet jól megvigasztalni másokat. Itt a tapasztalatainkra, összeszedett tudásunkra, személyes megélésünkre alapoztunk, nemrég viszont kijött egy tudományos kutatás eredménye is. A Penn State kutatói kísérletsorozatban vizsgálták meg, hogy melyek azok a mondatok, kifejezések, milyen az a támogatói hozzáállás, ami valóban segít annak, aki éppen bajban van.
