budapest 34 - Dívány

A magyar vasút történetének egyik legemlékezetesebb balesete 1962. október 4-én történt Budapesten, amikor egy elszabadult vonatkocsi „kiszaladt” a Nyugati pályaudvarról a Körútra. A közlekedési balesetet félelmetes és emlékezetes fotó örökítette meg az utókor számára, szerencsére azonban nem történt akkora baj, mint azt a felvétel alapján gondolnánk.

A két vezető vesztette életét, amikor a lejtmenetben lévő szerelvény fékje meghibásodott, és 100 kilométeres sebességgel belerohant a szemben felfelé tartó fogaskerekűbe.

Mennyire ismered a legnagyobb magyar építészek életművét? Kitalálod, kinek a tervei alapján épült ez a 10 híres budapesti épület? Kvízünkben próbára teheted a tudásod!

Nem csak Magyarországnak, az idén 150. évfordulóját ünneplő fővárosnak is létezik − illetve létezett többféle − zászlója a történelem során. Kevesen tudják, miért pont a piros-sárga-kék, illetve később a piros-sárga-zöld lett Budapest trikolórja, és miért változott gyakran a zászló színösszetétele, illetve kinézete. Ennek jártunk utána.

A budapesti állatkert több mint 150 éve a fővárosi közönség kedvence, a 19. században azonban mai szemmel bizarr dolgokkal is találkozhattak az odalátogatók, köztük egy bennszülöttek által lakott afrikai faluval. A kiállítás korántsem számított egyedülálló jelenségnek, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.

1928 áprilisában óriási lázban égett Budapest: a magyar fővárosba érkezett a „Bronz Vénusz”, a „Fekete Istennő”, azaz Josephine Baker.

A „legnagyobb magyar” fia, Széchenyi Ödön gróf kalandos életet élt, és édesapjához hasonlóan rengeteget tett az ország és Budapest fejlődéséért: az ő nevéhez köthető a magyar (és a török) tűzoltóság megalapítása, a budavári sikló létrehozása, és ő volt az első keresztény, akit az Oszmán Birodalomban pasa címmel ruháztak fel.

Utolsó fázisához ért a Lánchíd felújítása, amelyen a múlt év végétől a buszok és a kétkerekűek mellett a taxik is átmehetnek. A kérdés most az, hogy a híd hosszú távon is autómentes maradjon-e.

Kasselik Jenő a századfordulós Budapest egyik leggazdagabb embere volt, a különc, remeteéletet élő milliomost azonban rendkívüli közutálat övezte, a főváros népe egy emberként örült, amikor 1910-ben örökre lehunyta a szemét. De miért gyűlölték ennyire a pestiek a hírhedt Kasseliket?

Otthonosan mozogsz a fővárosban? Kívülről fújod Budapest kerületeit? Akkor nem lesz nehéz dolgod kvízünkkel, melyben egy-egy utcáról kell kitalálnod, hányadik kerületben található.

Miss Arizona, azaz Senger Mária a két világháború között nagy népszerűségnek örvendő szórakozóhely megálmodója és tulajdonosa sem férjét, sem a fiát nem tudta megmenteni a történelem viszontagságaitól – ő maga pedig nyomtalanul eltűnt egy fekete Gestapo-autóban.

Hinnék vagy sem a külföldi turisták, de nem az van, hogy a déli harangszónál bő gatyában lóra pattanunk, hogy ellovagoljunk a pusztába egy kis gulyáslevesért. Az már viszont sokkal életszerűbb, hogy egy (gyógy)fürdő kellemes, meleg vizéből akár téli hidegben is kikászálódva egy sajtos-tejfölös és persze alatta fokhagymás lángossal fojtsuk le az izgalmakat, esetleg az egészet egy combos pálinkával robbantsuk szét. Ezeket tényleg érdemes másnak is kipróbálnia.