A 18. század végén, a 19. század elején az orvoslás és az anatómia fejlődése miatt hatalmas kereslet alakult ki Angliában a felboncolható holttestek iránt. Sírrabló bandák jelentek meg, amelyek szinte semmitől sem riadtak vissza, hogy megszerezzék a friss tetemeket.
A 18. századig az emberek nem nyolc órát aludtak egyben, ahogy manapság ajánlott, hanem két részletben. Először négy-öt órát, majd egy rövidebb ébrenlét után újabb néhány órát. Ez a szokás a mesterséges világítás elterjedésével tűnt el, amikor az éjszakai élet teljesen megváltozott.
A filmekben ábrázolt fényűző ruhák, jól fésült parókák, púderfelhő és porcelánsimára sminkelt álarc mögött a 18. században egy olyan valóság rejtőzött, amitől ma már elborzadnánk. Ebben az időben sok nő élt embertelen körülmények között.
Furcsán nézünk azokra, akiknek nincs valamilyen közösségi média fiókjuk, legyen szó a Facebookról, az Instagramról, a TikTokról vagy a LinkedInről. A ma negyven éves generáció gyermekei pedig ledöbbennek, ha szüleik nem ismerik a Snapchatet, a WeChatet vagy az X-et. De miért van szükségünk ezekre a platformokra, és vajon évszázadokkal ezelőtt volt-e bármilyen hasonló módja a kapcsolattartásnak?
A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, melyet több milliárd ember fogyaszt nap mint nap. Mégsem rajong érte mindenki: III. Gusztáv 18. századi svéd király halálos méregnek tartotta, és annyira utálta kedvenc koffeinbombánkat, hogy bizarr kísérlettel próbálta bebizonyítani annak káros mivoltát.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
I. (Nagy) Péter cárt minden idők talán legjelentősebb orosz uralkodójaként tartja számon a történelem, aki politikájával és modernizációs reformjaival rengeteget tett országa nagyhatalommá emelkedésében. A cárnak voltak azonban egészen furcsa rendelkezései is, fejébe vette például, hogy leszoktatja népét a szakállviselésről.
Magyarország történelmének legpusztítóbb ismert földrengése 1763-ban sújtott le a Közép-Dunántúlra: a katasztrófa legsúlyosabban Komárom városát érintette, ahol az épületek egyharmada romba dőlt, és több mint hatvanan életüket vesztették.
Thomas Jefferson az Egyesült Államok alapító atyjaként és harmadik elnökeként, jelentős politikusként, diplomataként, a modern demokrácia egyik alapművének számító Függetlenségi nyilatkozat megfogalmazójaként vonult be a történelembe. A neves államférfi magánélete ugyanakkor nem nevezhető éppen makulátlannak: Jefferson kamaszkorú rabszolganőjét – elhunyt felesége féltestvérét – tette meg szeretőjének, akitől hat törvénytelen gyereke is született.
A gazdag elit tagjai az éj leple alatt összegyűlnek, hogy egy titkos társaság körein belül, kellő diszkréció mellett a tiszta testi élvezeteknek hódoljanak – mindez nem fikció, az újkori Angliában működő Hellfire Club, vagyis Pokol Tüze Klub az ország jelentős politikusait és közéleti személyiségeit tudhatta tagjai között, akik féktelen orgiákat rendeztek egy kolostor zárt falai mögött.
A 18. század második felében egy kis indiai faluban csodába – vagy inkább horrorfilmbe – illő dolog történt: egy helyi asszony kétfejű csecsemőnek adott életet. A természet törvényeit látszólag meghazudtoló gyermek hamar szenzációvá vált, szülei pedig – szerencsétlenségére – igyekeztek minél több pénzt kisajtolni a kisfiú hírnevéből.
A reggae-zene és a rasztafárik hazájaként ismert Jamaicát 300 éven keresztül uralták a britek, mely időszak alatt számos konfliktus tört ki az európai gyarmatosítók és a rabszolgaként betelepített feketék között. Az angolellenes lázadások egyik kulcsfigurájának számít Nanny, a 18. században élt rettenthetetlen női gerillavezér, akinek irányítása alatt a felszabadult rabszolgák meghátrálásra kényszerítették a túlerőben lévő briteket – ma ő az egyetlen nő a szigetország hét nemzeti hőse között.
