Az emberek többsége nem tudni, hanem jobban tudni akar. Te is így vagy vele? Most tehetsz egy nagy lépést a jobban tudás irányába, mert első kézből kapsz érthető magyarázatot egy sokakat zavarba ejtő matematikai problémára.
A feladvány egy 1982-es SAT-feladatsorból származik (ez az érettségihez hasonló, az USA államaiban használt teszt), és több cikk, vélemény, kommentár, valamint videós elemzés is készült róla.
A feladat leírása így szól:
Két kör közül a kisebb 1 egység sugarú, a nagyobb 3 egység sugarú. A kis kör a nagy kör körívén végiggördül. Hány fordulatot tesz meg (az angol eredetiben: revolve) a kis kör, míg visszaér eredeti pozíciójába? Neked is megadjuk a feladatsorban felsorolt válaszlehetőségeket.
A megoldókulcs szerint a helyes válasz 3, a vizsgázók nagy többsége ezt jelölte meg a tesztben. Néhány diák ugyanakkor (jó tudni, hogy az SAT-teszteken évről évre sok százezer vizsgázó méreti meg magát) iskolájának vezetőségéhez fordult, jelezve, hogy az bizony inkább négy. Igazat adtak nekik és szemfülességüket pluszpontokkal is jutalmazták. De hogyan lehetséges, hogy egy ilyen fontos feladatsor összeállítói ekkorát tévedjenek? Lehet jó válasz egy kérdésre a három és a négy is?
Számadó László, az Óbudai Árpád Gimnázium matematikatanára és a 2017-es Szupertanár pályázat nyertese az alábbi videóban segít megérteni, miért valóban helyes válasz a négy, ugyanakkor miért nem elrugaszkodott megközelítés az sem, amivel a három tűnik jónak, valamint hogy miért kell a lehető legpontosabban definiálni egy-egy ilyen jellegű kérdést.
A matek az matek, a köznyelv meg köznyelv. Bár utóbbiban szinonímiaként alkalmazzuk a pörög, forog, gördül, kering szavakat, ha matematikáról van szó, nagyon nem mindegy, melyiket használjuk, akár magyarul, akár angolul tesszük fel a kérdést.
