A családalapítás előtt álló fiatalok jó részét elrettentik a gyermekvállalástól az éghajlatváltozással járó következmények. Az évről évre melegebb idő jelentős hatással van a jövő nemzedékeinek biztonságára, jóllétére és egészségére. Nem csak a szülők aggódnak, egy kutatás szerint a fiatalok háromnegyede ijesztőnek véli a rá váró éghajlati jövőképet.
A ma született gyermekek várhatóan átlagosan majdnem hétszer több hőhullámot, csaknem háromszor több aszályt és ugyanennyiszer több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik. Az éghajlatváltozás számlájára megbetegedések is írhatók, a klímaváltozás a 21. század egyik legjelentősebb egészségügyi kockázata is. Veszélyeinek különösen a gyermekek vannak kitéve, akik még a fizikai és kognitív fejlődés állapotában vannak, ezért érzékenyebbek a környezeti változásokra.
A melegebb idő és éghajlat miatt magasabb lesz a halálozás
A kutatások szerint a jövő generációi nagyobb valószínűséggel lesznek kitéve árvizeknek, hőstressznek, vízhiánynak, szegénységnek és éhezésnek. Az éghajlatváltozás súlyos következményei lehetnek a szélsőséges időjárás miatt a sérülések és halálozások, egyre több lesz a fertőző vagy a légszennyezés okozta megbetegedés, valamint a hőhullámok miatti hőguta okozta halálozás – figyelmeztet Szabó Amanda Imola meteorológus a Másfélfok.hu-n közzétett elemző cikkében.
A klímaszorongás a gyermekvállalást is befolyásolja
Az éghajlatkutató cikkében kitért arra is, hogy a klímaváltozás hatásait már most is a megtapasztaljuk, és a várható következmények a jelenleginél sokkal jobban kihatnak majd a mentális egészségünkre is. Ezt a következtetést támasztja alá az eddig elvégzett legnagyobb éghajlati szorongással kapcsolatban felmérés, melynek során több mint tíz ország több mint 10 ezer fiatalját kérdezték meg. A válaszokból kiderült, hogy a leendő szülők többségét igen jelentős pszichés szorongás kerítette hatalmába az éghajlatváltozás miatt.
A válaszadó fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, ami hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt. Emiatt sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek, vagy elállnak a gyermekvállalástól.
Kiderült továbbá, hogy a válaszadók 40 százaléka a negatív jövőkép miatt hezitál azzal kapcsolatban, hogy vállaljon-e gyereket.
A szülők régebben is aggódtak gyerekük jövőjéért
A gyermekvállalásra jellemző csökkenő tendencia nem új keletű, már egy 2018-ban a The New York Times számára végzett reprezentatív kutatás eredménye is azt bizonyította, hogy a felmérésben részt vevő fiatal szülők 33 százaléka az éghajlatváltozás miatt vállalt kevesebb gyermeket, mint amennyit ideálisnak tartott volna.
Ez a hatás már évekkel korábban begyűrűzött a jövőtervezésbe, hiszen már egy 2011-es Eurobarometer-felmérés alapján kimutatható volt a kapcsolat az éghajlatváltozás és a tervezett gyermekek száma között. Egy későbbi, 2020-as felmérés szerint a válaszadók több mint 95 százaléka nagyon vagy extrém módon aggódik a meglévő vagy tervezett gyermekei jövőjéért.
Egy, a V4-es országokra vonatkozó kutatásban összefüggést mutattak ki az éghajlatváltozás miatti aggodalom és a kisebb család tervezése között Magyarországon és Csehországban is, míg Szlovákiában és Lengyelországban a nagyobb preferált családmodell esetén volt kapcsolat.
A gyerekek érzékenyebbek minden negatív változásra
A meleg miatt a meglévő betegségek felerősödnek, és várhatóan új egészségi problémák is felütik majd a fejüket. Az ismert megbetegedések kétharmada a gyermekeket érinti. Ilyen az asztma, az allergia, az egyéb légúti betegségek, a hőség okozta betegségek, az idegrendszer fejlődésével kapcsolatos problémák, a szív- és érrendszeri betegségek, a víz útján terjedő fertőzések, az alultápláltság, a mentális egészségre gyakorolt hatások és a reproduktív képesség.
Ezek a hatások ugyan a felnőtteket is veszélyeztetik, de a gyermekek különösen ki vannak téve a környezeti hatásoknak. Kevéssé képesek például egy intenzív hőhullám esetén védekezni a hőség ellen.
A légszennyezettség is nagyobb veszélyt jelent rájuk nézve, miután ők gyorsabban és gyakrabban vesznek levegőt, mint a felnőttek.
Ráadásul az éghajlatváltozás miatt bekövetkező természeti katasztrófák társadalmi problémákhoz, gazdasági hanyatláshoz és a gyermekek pszichoszociális fejlődésének sérüléséhez vezethetnek. Emiatt stresszesek, agresszívek és depressziósok lehetnek.
Az egészségügyi hatások mellet az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. Ez negatívan befolyásolhatja a gyermekek iskolai végzettségét, ezáltal csökkentve esélyeiket a jól fizetett munkára vagy a magasabb jövedelemre későbbi életük során.
