Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rohanás reggel, munka napközben, soha véget nem érő teendők délután és este. A feladatok listája végtelen, így sokszor a közös idő végessé vagy sok esetben semmissé válik. Egy átlagos héten milyen gyakran sikerül összehozni egy közös családi étkezést otthon?
Az étkezéseknek nem csak arról kellene szólniuk, hogy eszünk, mert ez a túlélésünk záloga. A közös ebédek és vacsorák olyan érzelmi kapcsolódásnak adnak teret, ami fontos a kapcsolataink fenntartásában, alakításában és saját jóllétünk fenntartásában is. Talán ezért nem is véletlen, hogy az ünnepek gyakran a közös étkezések köré szerveződnek. Sajnos erről a hétköznapokban könnyedén megfeledkezünk, amikor a kapcsolódás helyét átveszik a kipipálandó feladatok. A családtagok hektikus időbeosztása kevés teret enged a közös reggeliknek, ebédeknek vagy vacsoráknak, ahogy gyakran a minőségi együttöltött időnek is. Pedig leülni egy asztalhoz közösen enni mind a szülők, mind a gyerekek számára pozitív hatásokkal bírhat.
A családi asztal mint biztonságos hely
Talán nem is gondolnánk, de a szülőséghez az egyik legjobb tipp, hogy tegyünk energiát a család asztalhoz ültetésébe. Lehetőleg rendszeresen. Azok a gyerekek, akik rendszeresen esznek együtt a családjukkal, jobban érezhetik a támogatást, ezáltal a biztonság iránti alapvető érzelmi igényük teljesül. Ehhez persze szükség van a pozitív, elfogadó légkörre is. Azok a gyerekek, akikre rátukmáljuk az ételt, vagy éppen büntetve vannak evési szokásaik miatt, inkább a biztonság ellentétét élik meg. Ezek alapján az „addig fel nem állsz innen, míg meg nem eszed” típusú, nevelési célzatú mondatok jobb, ha a kukába kerülnek. A rutinban való kiszámíthatóságnak, az étkezés normalizálásának és a családi támogatás erejének elengedhetetlen tere lehet a közös asztal.
A közös étkezések szocializálnak
Ha mindannyian együtt eszünk, az egészségesebb táplálkozási szokásokhoz vezethet, ami persze függ a család életmódjától is, de a kutatási eredmények szerint azok a tinik, akik rendszeresen együtt esznek a szüleikkel, több gyümölcsöt és zöldséget, kevesebb cukros ételt és gyorskaját fogyasztanak. Hatékonyabban elsajátítják az étkezési szokásokat, már kisgyermekkorban könnyebben megtanulják az evés körüli etikettet és normákat. Ezt nemcsak az étkezés közben sajátíthatják el, hanem bevonhatjuk őket az ebédidőhöz kapcsolódó házimunkába, a terítés rejtelmeibe, de akár az ételkészítésben is segédkezhetnek.
A közös tér remek lehetőséget nyújt a beszélgetésre. A beszélgetés és az odafigyelés kettőse talán még annál is fontosabb, mint hogy hol, hogyan és mit eszik éppen a család. Egy kanadai kutatás alapján – ami több gyermek fejlődését is végigkövette – azok a gyerekek, akiknek pozitív családi élményeik voltak az asztal körül, jelentős pozitív fejlődési előnyökre tettek szert tízéves korukra. Amellett, hogy a gyerekek megtanulják azt is, hogyan lehet kommunikálni, egy jó beszélgetés a kötődést is elmélyíti, miközben sok-sok információt szolgáltat a gyerekeknek a világról.
A családi ebéd összeköt
Mindezek alapján nem is hangzik meglepetésszerűen az, hogy a közös kenyértörés hatására a gyerekek magabiztosabbá válhatnak. Amikor biztatjuk egymást arra, hogy megnyíljunk, és beszélgessünk a napunkról, a gondolatainkról, miközben nyitottsággal és elfogadással meghallgatjuk egymást, ezzel olyan környezetet teremtünk, ami értékeli és tiszteli annak tagjait.
A család asztal körüli működése sok mindent elárulhat, mennyire is működik egészségesen a rendszer.
Minél inkább kiszámítható, kiegyensúlyozott és elfogadó teret teremtünk, annál könnyebb őszintén kapcsolódni egymáshoz. Ez támogathat minket abban, hogy tisztában lehessünk gyermekünk testi-lelki egészségével, miközben minőségi időt töltünk együtt. Szülőként lehetőséget kapunk kikapcsolni a világot, és valóban együtt lenni azokkal, akiket szeretünk.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
