Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyerek állandóan a videójátékokon lóg? Maga a program nem is olyan haszontalan, mint elsőre gondolnánk, olyannyira nem, hogy ma már az egészségügyben, a rehabilitáció területén is vizsgálják az egyes játékok hatékonyságát.
Régen a játék egyszerű szórakozás volt: társasjátékok, baráti versengések vagy gyerekkori videójátékok töltötték ki a szabadidőt. Az utóbbi években azonban a játék szerepe kiterjedt az egészségügyre is. Megjelent egy új terület, ahol a játékok nemcsak szórakoztatnak, hanem segítik a tanulást, a gyógyulást vagy az egészséges szokások kialakítását. Ez a lehetőség izgalmas mind a kutatók, mind az orvosok, és persze nem utolsó sorban a betegek számára, mert a játékok segítségével motiválni lehet az embereket, és könnyebbé tehető a gyógyulás vagy az egészségmegőrzés folyamata.
Gyógyítás játékkal
Az úgynevezett komoly játékok (angolul serious games) olyan programok, amelyek elsődleges célja nem a szórakozás, hanem a tanulás, az egészség javítása vagy a viselkedés megváltoztatása.
Például egy játék segíthet a fizikai rehabilitációban, mert mozgásra ösztönöz, miközben a beteg észre sem veszi, hogy gyakorlatozik. Hasonlóan, a gamification, vagyis a játékos elemek beépítése nem játékos környezetbe – például pontok, szintek, visszajelzések – arra ösztönzi az embereket, hogy kitartóak legyenek és aktívan részt vegyenek az egészségükkel kapcsolatos folyamatokban.
A tudósok sok vizsgálatot elemeztek, hogy megtudják, mennyire hatékonyak ezek a játékos módszerek. A cél nem az volt, hogy egyetlen legjobb játékot találjanak, hanem hogy lássák, milyen lehetőségek és nehézségek vannak ezen a területen. A vizsgálatok gyakran különböznek egymástól: más korcsoportokkal, más betegségekkel és más típusú játékokkal dolgoznak, ezért az összehasonlítás nem mindig egyszerű.
Az egészségügyben a játékok többféle célt szolgálhatnak. Segíthetnek a betegeknek abban, hogy aktívabbak legyenek, motiváltabbak maradjanak, és könnyebben tanulják meg a szükséges készségeket. Például egy cukorbeteg számára kifejlesztett játékos alkalmazás visszajelzést adhat az étkezésről vagy a mozgásról, így könnyebben tarthatja az egészséges szokásokat. A motivációt adott esetben pontok, szintek és visszajelzések adják, amelyek folyamatosan ösztönzik a résztvevőt.
A játékok fontos szerepet játszanak az egészségügyi szakemberek képzésében is.
A komoly játékok segítségével az orvosok vagy ápolók gyakorolhatnak biztonságos környezetben, hibázhatnak és tanulhatnak a hibákból anélkül, hogy a valós életben kockázatot vállalnának. Ez motiváló és gyakorlati készségeket fejlesztő módszer egyszerre.
Nem mindig, nem mindenhol
Ugyanakkor a kutatások azt is mutatják, hogy ezek a módszerek nem mindenkinél működnek egyformán.
Sok vizsgálat rövid ideig tartott, és nem mindig lehetett látni, hogy a motiváció hosszú távon is megmarad-e. Emellett az is kérdés, hogyan lehet a játékokat mindenki számára személyre szabottan kialakítani, hogy figyelembe vegyék az egyéni képességeket és az egészségi állapotot. A mesterséges intelligencia ebben óriási segítséget jelenthet, mert segít elemezni a játékos viselkedését, és igazítani a játék nehézségét, akár kinézetét, intenzitását az adott felhasználóhoz.
Egy másik kihívás, hogy nincs elfogadott szabvány arra, hogyan lehetne megmérni egy-egy játék hatékonyságát.
Ami egy vizsgálatban működik, az egy másikban lehet, hogy nem. Ezért még sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük, mikor és hogyan működnek ezek a játékos módszerek.
A játékok nem helyettesítik a hagyományos kezelést, de kiegészíthetik azt.
Ha egy beteg a gyógytornát játékos gyakorlatokkal végzi, az növelheti a kitartását és az együttműködését. A játék eszköz lehet arra, hogy motiválja, tanítsa és bevonja a résztvevőt a gyógyulási folyamatba.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az a játék, melyet a középkor óta játszanak, holott sokan belehaltak.
