Harminc év után újra tombol a vírus, nem tudják megfékezni a járványt Kanadában

Olvasási idő kb. 2 perc

Több mint 5 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak Kanadában ebben az évben, és nem tudják felszámolni a járványt.

Kanada csaknem három évtized után elvesztette kanyarómentes státuszát, mert nem sikerült megfékeznie az egy éve tartó járványt – jelentette be a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO).

Egy éve tombol a kanyarójárvány Kanadában

Kanadában idén több mint 5 ezer megbetegedést regisztráltak, a fertőzések tíz tartományból kilencet, valamint egy északi territóriumot érintenek – írja a Reuters. 

Az oltási hajlandóság csökkenése miatt terjed a kanyaró Kanadában
Fotó: Jan Sonnenmair / Getty Images Hungary

A járvány több mint egy éve tart Kanadában, a fertőzés terjedésének hátterében az oltási hajlandóság drámai csökkenése áll. A kanyaró szinte teljesen felszámolható lenne, ha a lakosság legalább 95 százaléka be lenne oltva. Ám egyre többen utasítják el a vakcinákat, részben a koronavírus-járvány utáni bizalmatlanság miatt. 

Idézőjel ikon

A kanyarómentes státusz megvonása figyelmeztetés arra, hogy a betegség endemikussá válhat az országban, folyamatosan terjedhet.

Ez egyre több kórházi kezeléshez és halálesethez vezethet, különösen a kanyaró által leginkább veszélyeztetett korosztály, a gyerekek körében. 

A kanadai egészségügyi hatóságok szerint a fertőzések zöme az alacsony átoltottságú közösségekben fordul elő, és bár a terjedés lassul, elismerték, hogy több mint 12 hónapja nem sikerül megfékezni a járványt.

A státusz elveszítése azt is jelenti, hogy az egész amerikai kontinenst megfosztották a kanyarómentes minősítéstől – de egyes országok külön-külön megtarthatták a státuszt. Eközben Belize, Bolívia, Brazília, Mexikó, Paraguay és az Egyesült Államok is kanyarójárványokkal küzd.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.