Tényleg életet menthet, ha a gyereknek ilyen az iskolatáskája?

Olvasási idő kb. 1 perc

Sok gyermek már a nyáron elkezdi nyaggatni szüleit, hogy a szeptemberi iskolakezdésre új táskát szeretne. A gyerekeknek leginkább a design, a szülőknek az ergonómiai kialakítás és az ár a fő szempontok a választásnál. Vajon az életmentés is beléphet a kritériumok közé?

A japán iskolás gyerekek szinte mindegyike egyforma iskolatáskát hord. A randoseru nevű táska egy katonai fejlesztésből indult több mint 100 évvel ezelőtt, s népszerűsége azóta töretlen. 

Praktikus, de nem életmentő a japán iskolatáska

Bár egy ilyen táska ára ma 170 ezer és 450 ezer forint közötti összegre tehető, és ismerve Japán természeti adottságait, jó lenne azt hinni, hogy ezért a pénzért a japán gyermekek bárhol és bármikor biztonságban vannak, amíg iskolatáskájuk náluk van, életmentőnek nevezni minimum jóindulatú túlzás. 

De annyi bizonyos, hogy az 1880-as évek végétől hátizsákban hordják a japán gyerekek tanszereiket, a randoseru pedig attól a táskától kölcsönözte formáját, amelyben a japán hadsereg gyalogos katonái poggyászaikat szállították. A többnyire még ma is erős bőrből, kézzel varrott táska már akkor is drága mulatság volt, így tömeges elterjedésének csak a második világháború utáni japán gazdasági fellendülés adott teret. Azóta viszont szinte minden japán kisgyerek ilyet kap annak tiszteletére, hogy első osztályba léphet, és egészen hatodikig gyűri is a multifunkcionális, híres japán fejlesztést.

Persze Japánban nemcsak a tradíció, a dizájn is fontos tényező. A világ különös öltözködési szabályairól ebben a cikkünkbenolvashatsz.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.