Az anyák, pont úgy, mint ma, a nyolcvanas években is a legjobbat akarták csecsemőiknek, ám a tudomány álláspontja – többek között a gyerekek étrendjével kapcsolatban – azóta is folyamatosan változik.
Egy korábbi hazai kutatás eredményei szerint a megkérdezett magyar
édesanyák 81 százaléka szerint jobb az anyatej csecsemője táplálására, mint a tápszer, bár 6 százalékuk ezt jelölte meg egészségesebbnek.
36 százalék gondolta úgy, hogy legalább egy évig érdemes fenntartani az anyatejes táplálást, s közel egyharmaduk azt válaszolta, bármeddig táplálható a kisbaba anyatejjel, ha a lehetőségek engedik.
Így változott a csecsemők étrendje
Az anyatej jótékony hatása már évszázadok óta ismert, a 20. század második felében pedig konkrét kutatások is kezdődtek annak kimutatására, hogy pontosan milyen előnyökkel jár a kisbaba anyatejes táplálása. Sőt,
1993-ban a WHO által kezdeményezve augusztus 1. a szoptatás és az anyatej világnapjává vált.
Azoknak az anyáknak, akik nem tudták anyatejjel táplálni a gyermeküket, a Medicina Kiadó 1987-ben útmutatót készített Mit egyen a gyerek? címmel, amely a kor legjobb tudását szintetizálva közölte a következő, ma már túlhaladott javaslatokat:
egy-másfél hónapos, 3600 grammos, mesterségesen táplált csecsemő napi táplálékának reggel 7 órára feles tejes teát, vagy tápszert irányzott elő, 10 órára rizsnyákkal sűrített tejet, vagy tápszert, 11 órára már négy kávéskanál reszelt almát. A nap további 4 étkezésére szintén többször felmerült a rizsnyákos és a feles tejes, azaz a fele víz, fele tej felhasználásával készült tea.
Két hónapos kórtól tovább emelték a tétet az ajánlásban, amely alapján sokan, a cikket éppen olvasók közül is felnőhettünk. A második hónapját átlépett bébinek már kijárt délelőttre 40 gramm őszibarack vagy reszelt alma is, míg a három hónapos babának a délelőtti 30 gramm őszi után koradéutánra 170 gramm burgonyát javasolt tejjel. Mindezt, ebben a korban az 5 órai tea idején meg lehetett fejelni, a javallat szerint újabb 30 gramm reszelt almával.
Noha ma jóval később próbáljuk az első mokkáskanálnyi reszelt almával megkínálni a babát, a szembetűnő különbségek mellett sok hasonlóságot is akad, sőt több ponton már megegyezett az 1980-as évek végének tudományosan elfogadott álláspontja a maival.
Ma már azt is tudjuk, a várandós édesanyák étrendje milyen hatással lesz születendő kisbabájuk egészségére. Ebből a korábbi cikkünkből például megtudhatod, mit és miért ne igyon egy várandós kismama.
