A testvéri kapcsolat az élet egyik legbonyolultabb viszonya, hiszen nem választjuk, hanem adott. A felnőttkori testvéri kapcsolatot sokszor már nem a szeretet vezérli, jóval gyakoribb az elhidegülés. Mi minden vezethet oda, hogy a gyerekkori szeretetteljes viszony felnőttként méltatlan viták és csatározások terepe legyen? Az elidegenedés gyökerei sokszor a rossz kommunikációs készségből, a szülői favorizálásból és a pénz körüli vitás helyzetekből születnek.
Biztos, hogy mindenki ismer legalább egy olyan testvérpárt, akik nincsenek jóban egymással. Rosszabb esetben ezek ők maguk… Könnyű ráhúzni a vitás helyzetekre, hogy „én mindent megtettem”, de vajon tényleg így van?
Dr. Kylie Agllias, a Családi elidegenedés című könyv elismert szerzője úgy véli, több kockázati tényező vezethet egy-egy testvérpár viszonyának megromlásához. Az író szerint leginkább a bántalmazó vagy elhanyagolt családban nevelkedett gyerekeket fenyegeti az elidegenedés veszélye, mivel közülük sokan olyan szülőkkel élnek, akiknek a nevelési stílusuk meglehetősen tekintélyelvű. Ezek a szülők nagyon kritikusak, gyakran kiabálnak, és sokszor feleslegesen hibáztatják a gyereket. Amikor erre még rájön egy nagy adag narcizmus is, olyankor a szülők gyakran versenyhelyzetet teremtenek, és a testvérek szembefordulnak egymással. A narcisztikus családban nevelkedett gyerekek felnőttként is ritkán érzik magukat biztonságban, és könnyen válnak ők is személyiségzavarossá.
Agllias szerint a gyerekek kétféle viselkedési formával reagálnak a családon belüli zűrzavarra: vagy szoros köteléket alakíthatnak ki a közös traumáik miatt, vagy – és ez a gyakoribb – úgy védekeznek, hogy elszigetelik magukat a családtól.
Azok a gyerekek, akik életük elején átéltek valamilyen traumát, inkább bezárkóznak, nem mutatják az érzelmeiket, és ez minden későbbi kapcsolatukban meghatározó lesz.
Ki a szülő kedvence?
„A gyerekek érzékenyek arra is, ha a szülő jobban favorizálja az egyik gyerekét a másiktól. Ez a jelenség önmagában is az elhidegüléshez vezethet – véli dr. Karl Pillemer szociológus, gerontológus, a Cornell Egyetem emberi fejlődési professzora. Kutatásai azt mutatják, hogy a gyerekek nagyon is tisztában vannak a szülő részlehajlásával. Amikor valamelyik szülő előnyben részesíti a gyermekét, az a testvér egocentrikusabbá válhat, innen pedig már csak egy lépés a testvérféltékenység és az értelmetlen rivalizálás. A professzor szerint bizony a szülőknek meg kell tanulniuk, hogy a család az első, az egyéni igények pedig csak a második helyen állnak.
A rossz kommunikációs készség minden téren ártalmas
Az elidegenedés gyökerei a gyenge kommunikációs készségekben is keresendők. Ezek gyakran a szülőktől erednek, hiszen ha a szülők képtelenek kifejezni az érzelmeiket, ha nem tudják megbeszélni a problémáikat, képtelenek bocsánatot kérni, vagy épp megnyugodni, akkor a gyerekek sem látják a példát, hogy miként kéne megoldani egy konfliktust. Ezért lehet néha egy kisebb nézeteltérésből is hatalmas vita, mert nincs megoldás a kezükben.
Családi értékek, nézetek és ellentétek
Könnyen elidegenedéshez vezethet az is, ha az egyik testvér megtagadta a családi értékeket. Ha más nézeteket vall vallási, politikai vagy akár szexuális irányultság terén. Egyes családok egyszerűen nem tolerálják a családi identitástól való eltérést. Mark Sichel pszichológus szerint a családok sokszor kényszerűen használhatják a „mi” kifejezést a közös értékek érvényesítésére.
Meglehetősen ritka, hogy minden családtag ugyanazokkal a célokkal rendelkezzen, és a pszichológus szerint nem lehet elvárás az sem, hogy szeressék egymást, mert egy családba születtek.
A mai, feszültséggel teli politikai légkörben a legkisebb ellentét is szétzúzhatja az amúgy is megromlott testvéri köteléket.
Függőségek, pénz és idős szülők gondozása
Alkohol, drog, depresszió, erőszak – ezeket a fogalmakat egy család sem szereti, ha feltűnik. A mentális betegségek és a függőségek – melyek gyakran összetartozó problémák – általában nem az egyedüli okai az elhidegülésnek, de mindenképp előidézői. Nem meglepő az sem, hogy a vagyoni kérdések is gyakran a testvéri kapcsolatok szakadásához vezetnek.
Miért nem fizették vissza a kölcsönt? Miért ő kapta meg a nagymama házát? Miért léptették elő azt a gyereket a családi vállalkozásban?
Az ehhez hasonló kérdések sok családot sújtanak, tönkretéve ezzel a testvéri viszonyt. A meglévő testvérharcok még rosszabbra fordulhatnak, amikor a szülők megöregednek. Olyan megosztó témák kerülnek előtérbe, mint a szülők betegsége, egészségügyi gondozásuk, időskori igények, esetleg megoldatlan vagyonproblémák. Ekkor az amúgy is rosszban lévő testvérek között még inkább elmérgesedhet a helyzet, hiszen hirtelen – akaratuk ellenére – ismét kapcsolatba kell lépni egymással, amiből semmi jó nem fog származni.
