Így befolyásolja az apa életkora a gyermek egészségét

Olvasási idő kb. 3 perc

Az apa életkora is számít a születendő gyermek egészségét illetően. Minél idősebb egy apa, annál nagyobb eséllyel alakul ki a fogantatásnál valamilyen monogénes rendellenesség, amelynek súlyos klinikai tünetei is lehetnek.

Valamiért társadalmunk fejében az a kép él a gyermeknemzés-terhesség-szülés hármasáról, hogy a férfiaknak mindössze az elsővel van némi a dolga, onnantól kezdve már minden az anyán múlik. Ha nem jön össze hamar a baba, a nőket kezdjük el először hibáztatni, és ha nem makkegészséges csecsemő születik, akkor is bizonyára a nőben keresendő a hiba, például abban, hogy túl későn állt neki szülni. Érdekes módon általában csak az utolsó utáni gondolatokban merül fel, hogy esetleg valami a (leendő) apuka szervezetében csúszhatott el, amikorra már párja az elképzelhető összes vizsgálaton kivizsgáltatta magát, frusztrált önostorozások közepette. Pedig, mint kiderült, az apai életkor is nagy hatással van a születendő gyermek egészségi állapotára.

Nem csak az anya életkora, az apáé is számít a gyerek egészségét illetően

Szerencsére napjainkban egyre inkább afelé haladunk, hogy az apák is egyre több figyelmet kapjanak mind a terhesség ideje alatti felkészítő tanfolyamoknál és applikációkon, mind a szülőszobában. Hiszen várandós párjuk mellett ők is várják a kis jövevényt. A férfiaknak is szükségük van arra, hogy valaki segítsen nekik lelkiekben és tudásban is felkészülni a gyermekük érkezésére, mivel az ő életüket is egy visszavonhatatlanul más mederbe tereli a szülői szerep.

Egyre később vállalnak gyereket a fiatalok – a férfiak és a nők egyaránt. Ebbe az adatba beleszámítanak azok a párok is, akiknek hosszabb út vezet a teherbe esésig, mint amire számítottak, és akik évekig próbálkoznak. A férfiaknál az elmúlt két évtized alatt 4 évvel növekedett az átlagéletkor, amikor belevágnak a gyermekvállalásba, tehát 32 évesen válnak apukává először. Azonban, míg a köztudatban már elterjedt, hogy a nők magasabb életkora kockázatot jelent a születendő gyerkőc egészségét illetően, addig az apák életkorával nem sokat foglalkoztak. Pedig hogy is ne lenne hatással a gyerekre a nemző férfi életkora, hiszen a baba egészsége genetikailag csak 50 százalékban tud az anyától függeni, a másik 50 százalékért az apa felel.

Az apa életkora is számít a születendő gyermek egészségét tekintve
Fotó: New Era Genetics

Abban még nem értenek egyet a kutatók és az orvosok, hogy hány éves kortól jelent veszélyt a nemző férfiak életkora a kisbaba egészségére nézve, de a kutatások azt mutatják, hogy átlagosan 35 éves kortól kezdenek megnőni a születéskori kockázatok, amelyek 40 éves kortól meredeken emelkednek tovább. Ez azért lehetséges, mivel az ondósejtképződés változik az idő előrehaladtával, ugyanis évente körülbelül két új mutáció halmozódik fel az örökítőanyagban, így az egyre idősebb férfiaknál egyre több mutációról beszélhetünk.

Súlyos klinikai tünetekkel járó rendellenességek alakulhatnak ki az apa életkora miatt

Minél idősebb egy apuka, annál jobban növekszik a fogantatáskor újonnan kialakuló, egy génhez köthető (de novo monogénes) rendellenességek előfordulása, amelyek az anya életkorától függetlenek. Az ilyen monogénes rendellenességek előfordulása önmagában viszonylag ritka, azonban ezek összesített gyakorisága a Down-szindrómáéhoz hasonló. A monogénes rendellenességeket azonban az ultrahangos vizsgálat nem tudja kimutatni, esetleg csak a harmadik trimeszter után, így a szülők a születést követően szembesülhetnek azzal, hogy gyermekükben kialakult valamilyen betegség. Súlyos klinikai tünetekkel járó betegségek ezek, amelyek például a csontvázrendszer fejlődésének rendellenességeivel (thanatophor törpeség, üvegcsontszindróma), szívfejlődési rendellenességekkel és összetett fejlődési szindrómákkal járnak. Az idegrendszeri fejlődés zavarai gyakran társulnak ezekhez a monogénes rendellenességekhez, amelyek epilepsziához, autizmushoz vagy értelmi fogyatékossághoz is vezethetnek.

Szerencsére, még ha az ultrahangos vizsgálat nem is tud segíteni feltétlenül, azonban a MONOGEN prenatális szűrővizsgálat képes kimutatni, hogy a magzatban kialakult-e a 44 leggyakoribb apai életkorhoz kötött monogénes rendellenesség, amihez egy sima vérvételre van csak szükség a kismamától. Így, döntsenek bárhogyan is az eredményeket illetően a szülők, lehetőségük nyílik arra, hogy lélekben felkészülhessenek minden eshetőségre, és ne egy hirtelen, váratlan helyzetbe csöppenve kelljen kezelniük a helyzetet akkor, amikor már a babáról való gondoskodás mellett nehezen marad mentális energiája és ideje a friss szülőknek.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.