Ez az ital tényleg más itthon, mint külföldön: botrány lett belőle

Olvasási idő kb. 2 perc

Mint kiderült, sok fiatal kedvence, a magyar Fanta csak árnyéka annak, amit más európai országokban kapni lehet: az ital gyümölcslétartalma jelentősen alacsonyabb, botrány van készülőben.

A gyártó Coca-Cola is elismerte, hogy valóban más mennyiségű a magyar Fanta gyümölcslétartalma, mint amit határainkon kívül vásárolhatunk a kontinensen. „A Fanta Narancsot Európa-szerte gyártjuk, és a különböző országokban eltérő lehet a gyümölcslétartalma. Az egyes országokban a gyümölcstartalom többnyire hasonló a helyben kapható hasonló termékekéhez, valamint összhangban van az érvényes helyi szabályozásokkal” – olvasható az Index cikkében.

Mint azt hozzátették, pontosan feltüntetik az italban megtalálható gyümölcslé mennyiségét a palackon, amellett, hogy igyekeznek az innivaló cukortartalmát visszaszorítani. Ez az oka annak, hogy a gyümölcstartalom mellett a cukor és édesítőszer mennyiségének terén is más lehet a magyar Fanta, mint a külföldi.

A narancsízű üdítőital narancstartalma okoz botrányt
Fotó: standret / Getty Images Hungary

A fura jelenséget a Pénzcentrum szúrt ki: egy olvasó hívta fel a lap figyelmét arra, hogy az Olaszországban vásárolt Fantájának a külleme és az íze is gyökeresen eltér attól, mint amit itthon megszokott.

Ezért lett botrány az üdítőital összetételéből

Ennek egyik oka az, hogy míg az olaszoknál megvásárolható narancsízű üdítőital narancslétartalma 12 százalék,

Idézőjel ikon

addig a magyar piacra mindössze 5 százalékos gyümölcslétartalmú változat kerül.

A magyar Fanta minőségének javításáért többen is felszólaltak azóta, hogy az információk széles közönséget értek el: Lázár János építési és közlekedési miniszter az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítaná, a DK pedig a fogyasztóvédelemhez fordult annak érdekében, hogy kivizsgálják az ügyet.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?