Kevés olyan élőlénnyel találkozhatunk a hazai tájakat felfedezve, amik a kullancsokhoz hasonló, kifejezetten veszélyes, fertőző betegségeket terjesztenének. A krími–kongói vérzéses láz egyre északibb területeket érint, ijesztő nevével és a külföldi halálozási statisztikákkal évek óta ad okot az aggodalomra. Valóban ez az, ami miatt aggódnunk kellene, ha megcsíp egy kullancs?
Az elmúlt pár év során többször megjelentek olyan hírek, hogy hazánkban is találtak a krími–kongói láz vírusával fertőző kullancsokat, szerencsére azonban mindeddig nem észleltek a határainkon belül ilyen típusú megbetegedést. De valóban előfordulnak kullancscsípés által fertőző betegségek Magyarországon is. Az apró vérszívók terjesztette fertőzések reális veszélyeiről és csípéseket követő teendőkről dr. Lakos András infektológussal, az MTA doktorával, a Kullancs Ambulancia vezetőjével beszélgettünk.
Egészen ijesztő hírek terjengenek a krími–kongói vérzéses lázról. A statisztikák szerint a fertőzések egyharmada halálos lehet. A magyar egészségügyi körülményeket figyelembe véve mennyire nehéz diagnosztizálni, illetve kezelni egy ilyen komoly fertőzést?
Néha a kutatók, de gyakran a média is túloz, szeretik riogatni a lakosságot. A krími–kongói vérzéses láz (kkvl) valóban súlyos fertőzés, a kutatók szájából is elhangzott, hogy 30%-os a halálozása. Ez az ijesztő szám abból az időből származik, amikor például Törökországban megjelentek az első megbetegedések 2002-ben. Ahogy az lenni szokott, a járvány kitörésekor a legsúlyosabb eseteket diagnosztizálják. Ezt követően az intenzív járványügyi tevékenységnek köszönhetően az egyre enyhébb eseteket is felismerik, így a török járvány közel tízezer esetéből 5% alattinak adódott a halálozás. Persze ez is sok. Általában igaz, hogy ahol kisszámú esetet diagnosztizálnak, a fenti szabálynak megfelelően nagyobbnak tűnik a halálozás.
Hogyan kerülhet Magyarországra olyan kullancs, mely ezt a betegséget terjeszti?
A kkvl vírusát elsősorban a hyalomma kullancsok terjesztik, melyek tőlünk délre honosak, de a klímaváltozás hatására egyre inkább északra fognak költözni. Annak azonban, hogy nálunk tömeges megbetegedést okozzanak, az esélye a közeljövőben valószínűtlen. Sok kutató vadászik erre a vírusra, de eddig még nem találtak a kullancsokban sem, emberi megbetegedés meg pláne nem fordult elő.
Ezeknek a hyalomma kullancsoknak egy-egy példányát már 100 évvel ezelőtt is befogták Magyarországon, az utóbbi években több kutató is célzottan kereste, így is, az intenzív kutatómunka eredményeképpen kevesebb mint 20 egyedét fogták be. A kullancs és a kkvl a tőlünk délre fekvő régiókban fordul elő, Oroszország déli területein, a Balkánon, a Közép-Keleten, Ázsiában, Törökországban, Üzbegisztánban és Afrikában.
Milyen tünetekkel járhat a krími–kongói láz? Amennyiben mégis elérné hazánkat, egyértelműen észre tudnánk venni magunkon a tünetek alapján, hogy nem egy egyszerű csípésről van szó?
A vírusfertőzésekre jellemző magas láz, izomfájdalom mellett májkárosodás, szemfájdalom, fénykerülés, torokfájdalom gyakori, a hányás életveszélyes vérhányássá fokozódhat. Az igazán feltűnő és ijesztő klinikai tünet a nagy kiterjedésű bőrvérzés. Ezt aztán nem lehet nem észrevenni, ezt a betegséget nem lehet elnézni!
Van olyan megbetegedés, ami egy csípés esetén külön figyelmet igényel, a krími–kongói láztól függetlenül is?
Magyarországon a Lyme-kór a leggyakoribb. A csípés helyén kialakuló, lappangási idő után jelentkező, fokozatosan, naponta 0,5–2 centiméternyit növekvő, legalább három napja 5 centiméternél nagyobb, és onnan még tovább növekvő bőrpír a diagnosztikus. Ha nem vettünk észre kullancsot, akkor az elvárás legalább öt napja meglévő, 8 centiméteres folt, ami még tovább növekszik.
Ez az a bizonyos kokárda formájú folt?
Szó sincs arról, hogy a foltnak kokárdás rajzolatúnak kellene lennie. Amíg a fenti kritériumok nem teljesülnek, nem kell orvoshoz menni! A Lyme-kór igen lassú betegség, ugyanakkor jól gyógyítható, de az indokolatlanul kezdett antibiotikumkezelés meghiúsítja a diagnózist. A vérvizsgálatok igen nagy arányban tévednek, a korai időszakban használhatatlanok.
Megcsípett egy kullancs? Erre figyelj, mielőtt orvoshoz szaladsz vele:
Lyme-kór
Európa-szerte Magyarország az egyik leginkább fertőzött terület, nem véletlen, hogy társadalmi érzékenyítő kampányokban hívják fel a figyelmet évről évre a fertőzés veszélyeire. A Lyme-kór egyaránt veszélyes lehet minden korosztályra. Nagyon fontos viszont, hogy csak abban az esetben fordulj orvoshoz, hogyha a csípést követően napokon keresztül egyre növekvő, 5-8 cm átmérőjű bőrpírt tapasztalsz magadon. A túl korai vizsgálatok fals eredménnyel járhatnak, a felesleges antibiotikumos kezelés pedig a diagnosztizálást hiúsíthatja meg.
