A fiúknak jár ez a kiegészítő, a lányoknak már nem

Olvasási idő kb. 3 perc

A kisfiúk és kislányok élete rohangálásból, térdelésből, mászásból és hasonló aktív cselekedetekből áll – mégis, mintha a gyerekruhák tervezői csak az egyik nem tagjai számára terveznének olyan ruhadarabokat, amelyek kompatibilisek mindennapjaikkal.

Amikor a lányom megszületett, kezdettől fogva törekedtünk arra, hogy ne csak habos-babos holmijai legyenek: ma, amikor a ninjagós pizsama térdének kilukadása komoly feladat elé állít anyaként, egyértelműen látom, hogy a célt elértük. Lányom ruhatárában még mindig jelentős részben megvannak a fiúknak szánt darabok, és ennek nem csak az az oka, hogy nem akarunk mindig rózsaszínt látni a lányomon. (És ő sem magán.)

Ilyenek a lányruhák

Mivel óvodásról van szó, nemrégen ismét megfázással bajlódott. Ilyenkor arra biztatjuk, amit ma már magától is tesz: minden létező zsebébe készítsen be néhány papír zsebkendőt. A múltkor mérgelődve adott vissza egy egyébként divatos, jegging típusú nadrágot: nincsen zsebe, hova tegye a zsebkendőt? Ez elgondolkodtatott, és problémák sorát juttatta eszembe az úgynevezett lányos ruhái kapcsán.

Van rózsaszín leggingje, de nem fogja szívesen felvenni, mert a térdén hatalmas fűfolt éktelenkedik, lehetetlen belőle kivenni. Persze hogy a fekete nadrágot választja majd helyette.

Van egy nagyon csinosnak szánt, fehér farmersortja is, de nem tudom, hova adjam rá, mert legutóbb is homokszínű volt, mire hazaértünk benne.

A lánynadrágok térde ritkán megerősített, így nem is egy olyan farmer, legging és pizsama van a birtokában, amelyik csakis a térdén található lyuk vagy lyukak miatt nem alkalmas már a hordásra.

Ehhez miért kell rózsaszín ruha a kislányra?
Fotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Lányruházat terén egyetlen olyan kategóriát találok, amelyben nincs kivetnivaló: a funkcionális darabok. Ha az ismert francia sportszergyártóhoz megyünk, ott lányoknak is van megerősített szárú túranadrág, sok(!) praktikus zsebbel, pont ugyanabból az anyagból van a polárpulóver, mint a fiúknak szánt, és a szoknyás túrasort színe sem bézs vagy fehér, hanem ideális barna. A sínadrágok és síkabátok rendelkeznek zsebekkel is, teljesen életszerűen.

Bezzeg a fiúholmik mások!

Eközben mi a helyzet kisfiam ruháival? Egy fiú-melegítőnadrág gyakorlatilag elképzelhetetlen zsebek nélkül, de a sortokra is kerül.

Idézőjel ikon

Már 80-as méretben, pedig ha valaminél, akkor egy egyéves csecsemő viselte sortnál tökéletesen felesleges a zseb.

El kell telnie pár évnek, mire minden egyes zsebbe kerül majd kavics, makk vagy kő, hátha anya nem veszi észre, amikor bekészíti a mosást a gépbe.

A világos színek, amelyeket olyan kiválóan össze lehet koszolni, persze nem hiányoznak a fiúk ruhatárából, de mintha a pólóknak hagynák meg ezeket, nem pedig nadrág varrására használnák, úgy kell neked, ha megvetted alapon. Ahogyan arra egy ismerősöm felfigyelt, a feliratok is mások: megerősítő üzenetek, mintha az ovisok el tudnák ezeket olvasni angolul, de akkor is. 

Szóval, ami fiús, az praktikus, strapabíróbb, ami meg lányos, az világos és időnként életszerűtlen.

(Szót lehetne itt ejteni ugyanakkor arról is, hogy 104-es méret fölött miért olyan lehetetlen küldetés legginget találni egy kisfiúnak, akinek ez épp olyan praktikus óvodai viselet, mint egy kislánynak, de ez már egy másik történet.)

Íme, a fiú-lány sztereotípiák megtestesülése egyetlen képben
Fotó: monkeybusinessimages / Getty Images Hungary

Ne ágyazz meg a sztereotípiáknak!

Persze ami bosszantó, az nem annyira meglepő annak ismeretében, hogy egy nő is örömtáncot lejt, ha talál egy-két zsebet egy szoknyán, míg férfinadrág nem létezik olyan kivitelben, hogy ne kerülne rá jó pár zseb. Bajlódtam már azzal is, hogy női futónadrágra feleslegesnek tartotta a gyártó még a kulcszseb bevarrását is, miközben a férjem még nagy méretű okostelefonját is el tudta tenni saját nadrágja zsebébe. 

A hasznos versus szép kultúrája hamar kezdődik, amint azt a gyerekruhákkal kapcsolatos tapasztalatok is jól mutatják: a szép pedig legyen cuki mintás, világos, csipkés, simizős flitteres, sérülékeny.

(Tudom, simizős pólói a fiúknak is vannak, de csak dinókkal vagy nindzsákkal, esetleg autókkal és társaikkal.)

Nem csoda így, ha az egyik fast fashion ruhaboltból öltöztetett, nagyestélyinek is beillő ruhában az óvodai csoportszobában pompázó kislány azzal köt bele a másikba, hogy csúnya a ruhája – csak azért, mert óvodásnak öltözött, nem Elzának a Jégvarázsból. (Az eset megtörtént.) A vagány kislányok már a homokozóban hallgathatják azt, amit később a társadalom sulykol: legyenek nőiesek, bármilyen elképesztő is ezt leírni. Ennek az eredménye aztán a karamellszínű posztókabátban, fehér harisnyában és hasított bőr bokacsizmában a játszótéren sétáló kislány, akit

nagyon genderhelyesen és ízlésesen öltöztetett édesanyja, a bökkenő csak az, hogy harmincas account managernek, nem pedig ötéves kislánynak.

Nem is csodálom, hogy a lányom mániákusan ragaszkodik fiúsortjaihoz: ő hadd élje egy kisgyermek életét.

 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.