Ha nem szellőzteted a konyhádat, nagyon nem mindegy, hogy villany- vagy gáztűzhelyen készül-e az ebéd: az utóbbi súlyosan ronthatja a levegőminőséget otthonodban.
Egy friss kutatás szerint hetente többször lépi át a légszennyezettségi határértéket a levegőminőség azokban az otthonokban, ahol gáztűzhellyel főznek, és nem szellőztetnek. A nitrogén-dioxid koncentrációjának emelkedése veszélyes következményekkel járhat: az asztma kialakulásában is nagy szerepe lehet.
A gáztűzhely még mindig nagyon elterjedt
Az elmúlt 12 hónapban az Európai Unióban 700 ezer gyermeknél alakult ki asztma amiatt, mert szüleik gáztűzhelyet használnak – ez az uniós gyermekasztmás esetek 12 százaléka. Az Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) laborvizsgálatok során arra jutott, hogy
szén-monoxid, ultrafinom részecskék és egyéb szennyező anyagok is felszabadulnak minden alkalommal, amikor gázon készítjük az ételeket.
Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatokat rejtenek magukban, ahogyan azt az asztmával kapcsolatos adatok is megmutatják.
Európában 100 millió ember főz gázzal, a probléma hazánkban különösen akut. A kutatás szerint ugyanis nemcsak Olaszország, Hollandia, Románia és Szlovákia, de Magyarország háztartásainak is több mint fele gáztűzhelyet használ. Ez a KSH adatait figyelembe véve kétmilliónál is több gáztűzhelyet jelent.
A passzív dohányzáshoz hasonlítható a veszélye
A jelenlegi energia-vészhelyzetben sokan próbálnak úgy spórolni a fűtésen, hogy kevesebbet szellőztetnek, mivel így kevésbé hűl ki otthonuk. Korábbi kutatások már
kapcsolatot fedeztek fel a gáztűzhely-használat és az ADHD kialakulása közt gyerekeknél,
egy másik tanulmány pedig azt figyelte meg, hogy ha egy állapotos nő háztartásában így főznek, az hiperaktivitáshoz vezet totyogókorban a születendő gyermeknél.
A gáztűzhely használata mindezek felett idegrendszeri és légzőszervi megbetegedésekhez is vezethet felnőttek esetén. A CLASP nonprofit energiahatékonysági csoport vezetője, Christine Egan szerint megfőzni egy vacsorát a gáztűzhelyen annyi káros hatással jár, mint a passzív dohányzás.
Alulbecsüljük a kockázatot
A Másfélfok szakértői szerint a légszennyezettség, különösen a beltéri légszennyezettség jelentőségét hajlamosak vagyunk jelentősen alulbecsülni.
„Időnk nagy részét, körülbelül 90-95 százalékát belterekben töltjük, a Covid-lezárások alatt főleg, de azóta is sokan maradtak home office-ban” – fogalmaznak. Az adatok ugyanakkor megmutatják, a valóságban mekkora veszélyeket jelent a kinti és a benti légszennyezés egyaránt. „A Chicagói Egyetem munkatársai által kidolgozott AQLI (Air Quality Life Index) szerint
egy átlagos magyar 4,3 hónappal, míg például hazánkon belül egy átlagos borsod-abaúj-zempléni 5,8 hónappal él rövidebb ideig
a WHO által biztonságosnak ítélt egészségügyi határértéket meghaladó szállópor-koncentráció miatt” – írja a Másfélfok. Épp ezért „megszokott csendes gyilkosnak” nevezik a légszennyezettséget, ami több ember haláláért felel egymagában, mint a koronavírus.
Mit tehetsz a káros hatás kiküszöbölésére? A legjobb az lenne, ha lecserélnéd a gáztűzhelyedet, ezzel saját otthonod gázfüggőségét is csökkentve, ami a jelenlegi energia- és klímahelyzetben felelős magatartásnak tűnik. Ameddig viszont még kénytelen vagy gáztűzhelyen főzni, addig:
- igyekezz a lehető legtakarékosabban bánni a gázzal,
- feleslegesen ne hagyd égve,
- fedd le az edényt, amiben főzöl,
- használj szagelszívót,
- és ne indítsd be a tűzhelyet túl hamar sem.
Mindezek mellett szellőztess, ha főzöl. Amennyiben szén-monoxid-riasztód van, ez hamis biztonságérzetet is nyújthat: bár szerepe nagyon fontos, de mint az a fentiekből is látszik, a szén-monoxidon túl más káros anyagok is keletkezhetnek otthonodban főzés közben.
