"A gyerekekre az ember sajátjaiként tekint, közben viszont nem tudja, meddig tart ez"

Olvasási idő kb. 3 perc

Ma van az állami gondoskodásban élő gyermekek napja, melyet tavaly hirdettek meg először az SOS Gyermekfalvak kezdeményezésére. A Dívány idén is csatlakozik a kezdeményezéshez, hogy több teret nyújtsunk az érintett gyerekek valódi életének megismeréséhez – idén egy nevelőszülővel készített interjúnk segítségével.

Hogy miért van erre szükség? A rengeteg előítélet miatt, amely legtöbbünkben az állami gondoskodásban élőkkel szemben él. Az SOS Gyermekfalvak 2000 fő bevonásával készített online kutatásának tanúsága szerint

minden harmadik válaszadó azt feltételezi, az állami gondozottak gyakrabban követnek el törvényszegést, mint a családban felnövekvő társaik, minden hatodik ember szerint pedig többet is hazudnak.

Akik személyesen is ismernek érintettet, azok nagyobb arányban vélekednek így a hazugságokkal kapcsolatosan, mint akik nem. A válaszadók 7 százaléka szerint a gyerek a felelős azért, hogy állami gondoskodásba került, minden hetedik embert pedig zavarná, ha gyermeke egy állami gondozottat választana párjául. Félelmek tehát vannak bőven, holott a nevelőszülői rendszer a családban nevelkedés és a jó példa lehetőségét kívánja megadni azoknak is, akik nem olyan szerencsések, hogy vér szerinti hozzátartozóik körében élhessék meg mindezt.

Becze Szabolcs három éve nevelőszülő: jelenleg három gyermeket nevel, akik közül ketten azóta élnek vele, hogy – nem kis részben édesanyja példájára – belevágott a nevelőszülőségbe. Mindennapjairól, feladatairól, a nevelőszülővé válás folyamatáról kérdeztük Szabolcsot. Válaszaiból kiderül az is, hogyan élnek nevelőszüleikkel az állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek.

Ideális esetben a nevelőszülő mellett a családi élet meghittségét is megkapják ezek a gyerekek, mondta el interjúnkban egy nevelőszülő
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Mi indította el a nevelőszülővé válás útján?

Ez többrétű döntés volt. Az inspiráció egy részét édesanyám adta, aki tíz éve nevelőszülő egy másik szervezetnél, a másik részét pedig az, hogy gyerekekről szerettem volna gondoskodni, szeretetet, nyugalmat, biztonságot és otthont adni nekik, ezért vágtam bele az SOS Gyermekfalvak hathetes nevelőszülői tanfolyamába.

A szülői otthonban élt is együtt édesanyja nevelt gyerekeivel?

Tinédzser voltam, még főiskola előtt, amikor elkezdte. A nevelt gyerekek mellett szocializálódtam, nekem mindig tetszett, ahogyan édesanyám bánt velük. 

Olyan voltam számukra, mint egy báty: hallgattak rám, megfogadták a tanácsaimat.

Amikor úgy döntöttem, hogy én is belevágok, még édesanyámmal éltem, de ahhoz, hogy belőlem is nevelőszülő lehessen, saját ingatlan vagy albérlet kellett, így együtt nem csinálhattuk a nevelőszülőséget, de jó mintát kaptam hozzá otthonról.

Becze Szabolcs

Mi volt a legfontosabb dolog, amit a tanfolyamon tanult?

Hogy meg kell különböztetni egymástól az örökbefogadást és a nevelőszülőséget. Míg az örökbefogadó nevére veszi a gyermeket, igazi családként élnek együtt, addig a nevelőszülő egy átmeneti időszak, egy fejezet egy nagy könyvben. A gyerekek hazaadhatóvá, utógondozhatóvá vagy örökbe fogadhatóvá válnak: fel kell készülnünk, hogy erre is sor kerül, ki fognak lépni az életünkből.

Hogyan írná le kapcsolatát a gyerekekkel nevelőszülői minőségében?

Próbálok családias légkört teremteni, amihez jó példát hoztam otthonról. Amikor a legkisebb gyerek meglátott az SOS-faluban, úgy vitt körbe, mint egy aranyérmet, azt mondta: „ő lesz az új apukám”. Az első perctől apának szólított, anyukámat pedig mamának.

Jelenleg nincs párom: úgy élek a gyerekekkel, mint egy egyszülős családban a gyerekek és az apa.

A nevelőszülőségért fizetést kapunk, de ezt csak szeretettel lehet csinálni, úgy, hogy a gyerekekre az ember sajátjaiként tekint – közben viszont nem tudja, meddig tart ez.

Jelenleg három gyermeket nevel, de vihetne még haza többet is?

Egy családban legfeljebb 3-4 gyermek nevelkedhet nevelőszülővel.

Fotó: A nevelőszülő és a gyermek valódi csapattá válnakJasmin Merdan

Mi volt a legnehezebb pont eddigi nevelőszülősége során?

Jó a kérdés… A kezdet. Amikor nevelőszülő lettem, és tudtam, hogy hamarosan érkeznek a gyerekek, leültem az ágyra, és elgondolkodtam azon, biztos akarom-e ezt, ugyanakkor éreztem, hogy megbánnám, ha nem vágnék bele. Aztán minden pozitívvá vált.

Igen, gyereknek és felnőttnek össze kell hangolódnia, el kell fogadni, hogy egy nevelőszülőnél van szabályrendszer – és én ettől féltem, hogy mi lesz, ha az én nézeteimet, napirendemet a gyerekek nem fogadják el. De hál’ istennek nagyon nyitottak voltak rám,

a helyzetemre, elfogadtak és azt gondolom, hálásak, hogy nálam lehetnek. Beilleszkedtek minden értelemben.

A jelenleg nevelt gyerekeinél a hazagondozhatóságnak vagy az örökbefogadhatóságnak van nagyobb esélye?

Ők örökbe fogadhatók lehetnek.

Tisztában vagyok azzal, hogy egy állomás vagyok az életükben, de nem várom azt, hogy elkerüljenek tőlem.

Azzal nyugtatom magam, hogy ha örökbe fogadják őket, akkor olyan családba kerülnek, ahol anya és apa is van, akik számára talán megváltás lesz, hogy van gyerekük. Kényeztetni fogják őket, és elhalmozzák szeretettel. Ha valakit örökbe fogadnak, az csak jó lehet.

Ha másokkal beszél arról, hogy nevelőszülőként él, milyenek a reakciók?

Nagyon felnéznek erre, nemes, pozitív dolognak tartják, de egy ember sem mondta még azt, hogy ezt ő is csinálná, legfőképp az érzelmi vonzat miatt. A gyerekeket nem tudnák tovább adni, azt mondják.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.

Önidő

Ilyen ruhát még nem láttál: Sármán Nóra hétkilós estélyit alkotott LEGO-kockákból

Sármán Nóra egy olyan különleges ruhát alkotott meg, amelynek látványos díszítését több ezer LEGO-elem adja. Az egyedi kreációhoz összesen mintegy 12 ezer alkatrészt használtak fel, a ruhára pedig közel 800 virág került fel kézzel, egyenként rögzítve. A romantikus hangulatú, tavaszi rétet idéző darab egyszerre hat szoborszerű műalkotásként és valódi couture ruhaként.

Önidő

Ezért nem tudsz új barátokat szerezni

A felnőttkori elmagányosodás korunk egyik legsúlyosabb problémája: az utóbbi évtizedekben megnégyszereződött a barátok nélküli felnőttek száma. Tudatos hozzáállással azonban bárki sikeresen újraépítheti megcsappant szociális hálóját.

Életem

Hetekkel tovább marad friss a gyümölcs ettől a három hétköznapi anyagtól

A gyümölcsök alapos megmosása alapvető, ám nem biztos, hogy a csap alatti, sima vizes öblítés minden esetben elég a növényvédőszer-maradványok eltávolítására. Emellett az is állandó gond, hogy a termések otthoni körülmények között gyorsan elvesztik frissességüket. Mindkét problémára megoldást jelenthet három olcsó, hétköznapi anyag: a keményítő, a vas és a csersav.