Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy nő számtalanszor szembesülhet élete során azzal, hogy hány esztendősen „kellene” szülnie: ha voltál állapotos 35 év fölött, most bizonyára bólogatsz.
Van, aki nem lesz fiatalon édesanya: a dolog mögött számtalan ok állhat. Nem akart korán szülni, nem volt olyan anyagi vagy kapcsolati státuszban, hogy módjában állt volna a gyermekvállalás, esetleg nehézségei akadtak a teherbe esés során.
A fentiekben egy a közös: valójában senkinek nincsen köze ahhoz, hogy miért nem szültél 20, 25 vagy 30 éves korod előtt.
Az okokat te ismered, és azokkal legfeljebb neked van dolgod, másnak nem. Mégis, az „idős anyák” sokszor találkoznak olyan mondatokkal, amelyek öt vagy tíz évvel korábban biztosan nem hangoztak volna el velük kapcsolatosan.
A gyerekvállalás nem közügy
Nagyon sok nő ugyanis nem azért nem szül „megfelelően fiatalon” – bármit is jelentsen ez –, mert még Ibizán szeretne koktélozgatni akkor is, amikor akár a társadalom, akár reproduktív szervei már azt jelzik: itt az idő. Nagyon sokféle ok állhat a késeinek tekintett gyermekvállalás mögött, amelyekkel a külvilág a legtöbb esetben érzéketlenül nem foglalkozik.
Nincsen párod? De miért nincsen gyereked? Biztos azért nincs párod, mert egyiket sem akarod! Van párod? Miért nincsen gyereked? Lehet, hogy két éve sírsz minden egyes menstruációd után, de ehhez végképp senkinek nincsen köze. Szóval, miért is nincsen gyereked?
A pénztárcádban és méhedben egyaránt szívesen turkál a sok kéretlen tanácsadó, és ezen az sem segít sokat, ha nőgyógyászati vizsgálat alkalmával az orvos fogamzásgátló felírására vonatkozó kérésedre azzal reagál, hogy neked most már szülnöd kellene, nem tablettát kérned.
(Az, hogy két hónapos a kapcsolatod, nyilván neki nem sokat számít.)
Szülés előtt kezdődik az anyapara
Nem csoda, hogy amikor végre terhes leszel, természetesen nem ér véget az észrevételek sorozata. Vigyázz magadra, mert már benne vagy a korban. Egy fiatalabb kismama persze nyugodtan csinálja ezt meg azt, de neked már vigyázni kell erre a gyerekre. 35 éves leszel, mire megszülöd. Tényleg akartok még testvért is? Meglehet, hogy két terhességed között a minimálisnál alig valamivel hosszabb idő telik el, mégis: míg az első esetében fiatal anyukaként hivatkozott rád saját orvosod, a másodiknál automatikusan nyomja kezedbe a genetikai tanácsadásról szóló tájékoztatót. (Persze, neki ez kötelessége, mégis: valahogy a rendszer azt jelzi, 35 fölött rettenetes veszélyt jelent állapotosnak lenni.)
Tudatosan valószínűleg kevesen készülnek az anyaparáztatásra, ami egy csecsemő születését követi, mégis: egy nem elég fiatal kismama életében már ilyenkor megkezdődik ez az időszak. Eljárhatsz minden ajánlott vizsgálatra, az összes genetikai ultrahangra, cukorterhelésre, vérvételekre, védőnői vizitekre,
időről időre akkor is lesz egy-egy hang, amely megpendíti: te azért mégsem vagy már elég fiatal.
Még akkor sem, ha egyébként teljesen jól érzed magad a bőrödben, csak a hasadra hízol, továbbra is teli vagy energiával.
Egy idősebb nő lehet tudatosabb is
Két dolog ritkán jut a külvilág eszébe ilyenkor. Az egyik az, hogy egy idősebb anya esetében a terhesség valószínűbben vágyott, tervezett, tudatos döntés. Egy nő, akinek hosszan kellett felkészülnie az anyaságra, mindegy, hogy milyen indokból, nagyobb eséllyel cselekszik meggondoltabban. Egészségesebben étkezik. Beveszi a vitaminokat. Terhesgondozáshoz körültekintően választ orvost.
Vigyáz magára – nem „Mari néni” mércéje szerint, hanem amennyire az ténylegesen szükséges.
Olvasottabb, tájékozottabb lehet, mint ha húszévesen, riadtan állna a kétcsíkos teszttel a kezében.
Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy egy idősebb anya nincs tisztában azzal, mit is jelent, ha később vállal gyermeket. Mind kiszámoltuk már néhányszor, hány évesek leszünk a gyerek érettségije idején, mennyi esélyünk van még arra, hogy aktív nagyszülők lehessünk. Tudjuk, hogy a magasabb anyai életkor magában hordozza bizonyos betegségek emelkedettebb rizikóját, na meg az ikerterhességét is, ami bizony ijesztő eshetőség is lehet, amennyiben nem az első vagy esetleg a második gyermek születéséről van szó.
Ettől azonban még mindenkinek el kell fogadnia, hogy akár tudatosan vállalt döntés, akár a körülmények alakította választás eredménye egy késeinek ítélt gyermekvállalás, az saját választás – és ahogyan egy fiatalon szült nőt sem faggatunk arról, vajon eleget bulizott-e már, biztosan átgondolta-e, nem csak becsúszott a gyerek, úgy az idősebbeket is megilleti az, hogy elhiggyük: tudják, mit csinálnak.
