„Most figyelj, itt van, itt a nyár. Szombaton délre, itt a nyár, ez nekünk jár” – énekelte a Pa-dö-dő a kilencvenes évek közepén. De a Pancsoló kislányt is dúdolhatjuk, a lényeg ugyanaz: nyár van, forróság, irány a strand. Ám nem árt óvatosnak lenni, mert a túlzott napon tartózkodást nemcsak a bőrünk érzi meg, hanem a szervezetünkben is sok gondot okozhat.
A szervezet melegérzése 30–35 foknál jelentkezik. Minél melegebb van, az emberi szervezet annál több vizet párologtat el. A nyári meleg mindenkire veszélyes, de a kisgyerekek és idősek nagyobb eséllyel vannak kitéve a napszúrásnak, ami könnyen összetéveszthető a hőgutával, mely akár halálos kimenetelű is lehet.
Mi a napszúrás?
A napszúrás akkor alakul ki, ha hosszú ideig a napon tartózkodunk, és közvetlenül a fejtetőnket, tarkónkat süti a nap.
A direkt sugárzás következtében ezeken a területeken egyre nő a helyi hőmérséklet, mely az agyhártyák gyulladását válthatja ki. A napszúrás tünetei könnyen felismerhetőek: vörös fej, száraz és forró bőr, magas pulzus, fejfájás, szomjúságérzet, kábultság, gyengeség, hányinger, hányás, hőemelkedés, magas láz, és komolyabb esetben akár eszméletvesztés is bekövetkezhet.
Két fontos tanács, amit, ha betartasz, nem fogsz a napszúrástól szenvedni. Egyik a sok folyadék, ami lehetőleg víz legyen – akár csapvíz, akár ásványvíz –, semmiképp sem alkohol, kávé vagy cukros ital. A fejfedők közül bármelyik jó megoldás: kalap, sapka, kendő.
A fejünkön és a nyakunkon az erek nagyon közel vannak a bőr felszínéhez. Ezen a területen gyors a hőfelvétel és a hőleadás, ezért extra védelmet igényel már 28 fok felett is.
Különösen fontos a napszúrás elleni védekezés azoknak, akik szív-, vese-, máj- és cukorbetegségben szenvednek.
Ha mégis napszúrást kaptál, érdemes hideg vizes hűtéssel kezdeni az estét: locsold magad a hűs vízzel, vagy tegyél borogatást a fejedre, nyakadra, csuklódra. Ilyenkor ugyanis a víz gyorsan elpárolog a bőrről, ez pedig hűsítőbb és hasznosabb is, mint ha egy kád hideg vízbe ülnél bele.
A napszúrást követően 24–48 órán belül tilos újra napra menni. Fontos az is, hogy pótold az izzadás során elveszített sót és ásványi anyagokat.
Mi a hőguta?
A hőguta akkor alakul ki, ha a külső hőmérséklet hosszabb ideig nagyon magas, így a megfelelő hőleadás hiányában testünk hőmérséklete is elkezd emelkedni. Hőguta esetén a fejfájás, a hányinger, a gyengeség mellett nem csak a fejünk melegebb, hanem teljes testünk felmelegszik. A hőgutát kapott beteg pulzusa általában szapora, vérnyomása alacsony, légzése felületes.
Hőguta gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt, vagy vigyük a beteget a legközelebbi kórházba, mert ha az azonnali ellátás elmarad, maradandó károsodások alakulhatnak ki, vagy akár halálos kimenetelű is lehet.
A hideg borogatással is sokat segíthetünk, és amennyiben a beteg eszméleténél van, itassunk vele izotóniás italt vagy enyhén sós vizet.
Mi az a hősokk?
A hősokk vagy hőkimerülés akkor alakul ki, ha nagy melegben erős fizikai munkát végzünk vagy sportolunk. Két típusa van: a sóhiányos, amikor csak a folyadékot pótoljuk, de az ionokat nem, és a vízhiányos, amikor még a folyadékot sem pótoljuk.
A hősokk tünetei lehetnek: az izom- és hasi görcsök, a hányinger, a szomjúság, a verejtékezés, a bágyadtság, a látászavar, a láz, a légzési nehézség és a szapora pulzus.
Életveszélyes állapot lehet ez is, ezért már a hősokk gyanúja esetén is érdemes mentőt hívni, és mindenképp hasznos a vizes borogatás is. Bár rengetegszer elhangzik, de mégis muszáj ismételni, hogy nyáron kiemelten figyeljünk oda a folyadékpótlásra!
