Hogyan kérjük meg a nagyszülőket, hogy foglalkozzanak többet az unokáikkal?

Olvasási idő kb. 3 perc

A leendő anyukák és apukák számára a terhesség egyik legizgalmasabb része, amikor elmondják a szüleiknek, hogy nagyszülők lesznek. Ez a pillanat általában a leendő nagyszülők számára is rendkívüli és örömteli, de előfordul, hogy a későbbiekben mégsem merülnek bele ebbe a szerepbe. Hogyan kérhetjük meg ilyenkor őket, hogy foglalkozzanak többet a gyermekünkkel?

Jenna Glover pszichológus, a Coloradói Gyermekkórház pszichológiai képzésének igazgatója úgy gondolja, hogy a nagyszülők részvétele a gyerekek életében kifejezetten hasznos – derül ki a Rompernek adott interjújából. „Rengeteg előnnyel jár, ha a nagyszülők részt vesznek unokáik életében. A kisebb gyerekek számára különösen fontos, hogy gyakorolhassák a különböző típusú kapcsolatokat és interakciókat a felnőttekkel.

Nagyon fontos, hogy a gyerek mást is lásson, aki szereti, törődik vele, de nem a saját szülője”

– magyarázza Glover. „Ami pedig a tinédzsereket illeti, a nagyszülők olyan hatást is képesek lehetnek kiváltani, amit a szülők nem. Néha olyan tanácsokat adhatnak az unokájuknak, amelyekre ő jobban reagál, mintha a szülő adná. Nagyon kevés gyerek kapja meg a felnőttek osztatlan figyelmét, de életszakaszukból adódóan a nagyszülők megadhatják ezt, amikor együtt vannak, és ez pozitívan hat a gyermekekre.”

Hasonlóan gondolkodnak erről a magyar pszichológusok is. „A nagyszülőkkel való kapcsolat a gyermek életében a szülőkhöz való kötődése után a második legfontosabb érzelmi kötelék” – véli Bajor Anita. „Több ez irányú kutatás szerint is azok a gyermekek fejlődnek egészségesen, akik gyerekkorukban mind a szülők, mind a nagyszülők részéről megtapasztalják azt a meleg, szeretetteljes és bensőséges kapcsolatot, amely mindkét fél számára örömteli.”

A pszichológus szerint a nagyszülői szerepre, feladatra készülni kell, hiszen az unoka születése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megalapozza a jó nagyszülő-unoka kapcsolatot.

A nagyszülőnek „meg kell dolgoznia” a gyermek kötődéséért, mert a ragaszkodás nem automatikusan alakul ki. A vágyott kapcsolat legfontosabb záloga a közös játék, az őszinte érdeklődés és a nyitottság, amivel a nagymama vagy a nagypapa az unokához viszonyul.

Hogyan beszéljünk a nagyszülőkkel az aktívabb részvételről?

Dr. Victor Fornari pszichiáter a Rompernek azt mondja, hogy néhány dolgot őszintén fel kell mérni, mielőtt belevágnánk egy ilyen beszélgetésbe. „Minden felnőtt gyereknek más a kapcsolata a szüleivel, ezért nincs mindenkire érvényes megoldás. Amikor ilyesmiről beszélünk a saját szüleinkkel, nagyon fontos, hogy mit kérdezünk. Gyermekfelügyeletet kérünk? Azt szeretnénk, hogy az unokáknak több kapcsolatuk legyen a nagyszülőkkel?” Fornari szerint a legtöbb nagyszülő szeretne részt venni a gyerekkel kapcsolatos tevékenységekben, de ha erre megkérik őket, akkor nem érzik jól magukat, és ez némi távolságot okozhat. „Ha nem működik, az azért is lehet, mert feszültség van a felnőtt gyerekkel, vagy a gyerekek apjának vagy anyjának konfliktusa van a nagyszülőkkel.”

Fotó: OJO Images / Getty Images Hungary

Természetesen olyan esetek is vannak, amikor valakinek soha nem volt jó kapcsolata a szüleivel. Fornari szerint egy családi tanácsadás vagy terápia segíthet orvosolni ezt a szakadékot. „Gyakran ez az a kapcsolat, amelynél beavatkozásra van szükség. 

Ha megpróbáljuk megjavítani a szülő-nagyszülő kapcsolatot, az általában a nagyszülő-unoka kapcsolat javulásával is végződik.

Persze vannak olyan esetek is, amikor a kapcsolat annyira megromlik és annyira mérgező, hogy nincs megoldás.”

„Az egyik legfontosabb dolog, hogy ne továbbítsuk a saját szüleinkkel való konfliktusainkat a gyerekeinknek” – mondja Glover. „Azt tanácsolom a szülőknek, hogy figyeljenek arra, hogyan beszélnek ezekről a nehézségekről a gyermekeik előtt. Hagyjuk, hogy gyermekeink saját véleményüket és kapcsolataikat alakítsák ki a nagyszüleikkel a mi konfliktusainktól mentesen.”

Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Az unoka fitten is tartja a nagyszülőt

„Felmérésekből kiderül, hogy azok a nagyszülők, 

akik sok időt töltenek az unokákkal, rendszeresen foglalkoznak velük, tehát hasznosnak érzik magukat, jobb egészségnek örvendenek,

mint azok, akik nem veszik ki részüket az unokázásból” – mondja Bajor Anita. „A gyerekekkel szervezett közös programok fizikailag és szellemileg is fitten tartják a nagyszülőt, a fiatal generáció gondolkodásmódja, újszerű meglátásai, a világhoz való viszonyulása frissítően, inspirálóan hat az idősebbekre.”

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.