Krupp vagy megfázás? Így ismerheted fel az ijesztő gyerekbetegség jeleit

Ősztől tavaszig nagyon gyakran köhögnek a gyerekek akár egészen apró koruktól is. Nem is olyan könnyű felderíteni, vajon ezt mi okozza: hörghurut, a száraz levegő, nátha, allergia, vagy épp a rettegett krupp, ami fulladásos rohamokkal járhat?

Ha megkérdezel egy szülőt – legyen iskolás vagy már felnőtt ember édesanyja –, kruppos volt-e a gyereke, garantáltan meg tudja mondani a választ. A nehézlégzéssel járó, ugató köhögés minden érintettben mély nyomot hagy, és úgy próbálja elkerülni a következő rohamot, ahogy csak az erejéből telik. A betegség enyhe tünetei otthon is átvészelhetők – főleg akkor, ha a megfelelő gyógyszer a biztonság kedvéért ott pihen a hűtőben –, ám gyakran kórházi kezelésre van szükség, ami a jelenlegi járványhelyzetben fokozott veszélyekkel jár. Ugyanakkor rengeteg a félreértés a krupp körül, hiszen nem mindegyik ugató jellegű köhögés fordul át nehézlégzéssé, sőt a mindenhatónak tartott antibiotikum sem óv meg tőle. Hogy végre helyes információkat ismerjünk meg a témában, megkérdeztük dr. Bogdányi Katalint, a Normafa Gyermekrendelő gyermekorvos-neonatológusát.

A legkisebbek érintettek

A krupp, azaz a vírus okozta gégegyulladás azért is olyan ijesztő betegség, mert a legkisebbeknél fordul elő: hat hónapos kortól már jelentkezhetnek rohamok, és ennek lehetősége egészen hatéves korig fennáll.

Az érintett korosztály jellegzetessége, hogy apró méretei miatt kisebb a gége átmérője, így a gyulladás okozta szűkület kifejezettebb tünetekkel, nagyobb köhögéssel jár, esetleg komolyabb légzési akadályt jelent – magyarázza a doktornő. Másfelől ebben a korcsoportban gyakoribbak a kruppot okozó légúti vírusfertőzések. A nagyobb gyerekek már korábban átestek rajta, így közöttük sokkal ritkábban fordul elő.

Az ugató köhögés intő jel, de nem egyértelmű tünet

Nagyon nehéz orvos nélkül eldönteni, vajon azért köhög-e olyan furcsán a gyerek, mert épp kruppos rohama lesz, vagy egyszerűen csak megfázott, esetleg a garatjába lecsorgó orrváladék irritálja folyamatosan.

Krupp esetén a légút szűkületét hamar feloldják a kórházban, és oxigént is adhatnak.
Krupp esetén a légút szűkületét hamar feloldják a kórházban, és oxigént is adhatnak.Goads Agency / Getty Images Hungary

A krupp általában egyszerű náthához hasonló tünetekkel kezdődik: láz, orrdugulás, orrfolyás, majd legtöbbször a hajnali órákban jelentkező ugatásszerű köhögéssel és rekedtséggel társul – pontosítja a tüneteket a szakértő. A köhögőrohamok során, vagy néha azok között is a belégzés nehezített lehet, sípoló jellegű hangot ad, amit stridornak nevezünk. A súlyosságától függően ez terhelésre (sírás, testmozgás stb.), vagy súlyosabb esetben nyugalomban jelentkezik. A köhögés néhány nap alatt feloldódik és hurutossá alakul át, majd a fertőzés gyógyulásával megszűnik.

A legnagyobb tévhitek a betegséggel kapcsolatban

Sajnos a nehézlégzés megelőzésére nem elegendő jó előre beszerezni egy adag antibiotikumot, az ugyanis a vírusra egyáltalán nem hat. Ugyanígy a lázcsillapító is maximum a közérzeten képes javítani.
A krupp hátterében igen ritkán áll baktérium okozta fertőzés, tehát nincs szükség antibiotikus kezelésre – szögezi le a doktornő. Az esetek jelentős részében a betegség otthon is kezelhető, tehát nem szükséges minden kruppos roham esetén kötelezően kórházba vinni a beteg gyermeket. Mint a többi, lázzal járó fertőző betegség esetén, a kruppnál is igaz, hogy a lázcsillapítás legfőbb célja a közérzet javítása, tehát a lázcsillapítót nem akkor és nem azért kell adni, hogy megszabaduljunk a láztól, vagy mert a gyereknek bizonyos érték feletti hője van, hanem csak akkor kell adni, ha a gyerek rosszul érzi magát, és ezen akarunk segíteni.

A hideg tényleg segít

A kisgyerekes anyukák és apukák némi rutinra szert téve már nagy erőkkel fülelnek, ha a gyerek köhögni kezd. Ha még nem volt kruppos, vajon most az lesz-e, ha pedig már fordult elő roham, vajon megismétlődik? S ha így is lesz, mégis mit tehetünk?

Az első kruppos roham általában nagy ijedtséggel jár a gyerek és a szülő számára egyaránt. Fontos tudni, hogy a téli, hajnali órákban jelentkező ugató köhögőroham legjobb ellenszere a szabadtéri hideg, párás levegő, tehát ha ilyen roham jelentkezik, akkor a jó melegen felöltöztetett gyereket ki kell vinni a szabadba (erkélyre, utcára), és igyekezni kell megnyugtatni, hogy csillapodjon a kapkodó légzése. Az esetek többségében ez megoldja a problémát. Ismételt alkalmakkor gyakorlatot szereznek a szülők, hogy mikor van szükség az előbbieken túl még gyógyszeres kezelésre is. Ezek közül van, ami otthon is alkalmazható, van viszont, amikor kórházi kezelés szükséges.

Mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz?

A krupp nem játék. Még a megfelelő gyógyszer birtokában is előfordulhat, hogy orvosi ellátásra van szükség. Mindenképp orvoshoz kell fordulni a következő esetekben: súlyos, nyugalomban is jelentkező stridor, nehézlégzés. Ha ez kifejezett sápadtsággal, esetleg elkékült ajakkal társul, akkor függetlenül attól, hogy első vagy ismételt epizódról van szó, kórházba kell vinni a gyereket – figyelmeztet a doktornő. Az előbbieken túl fontos, hogy a beteg sok folyadékot fogyasszon, és mivel fertőzésről van szó, ne menjen közösségbe. Ami a megelőzést illeti, mint minden légúti fertőző betegségnél, fontos odafigyelni az alapos és rendszeres kézmosásra, és élni kell az influenzaoltás lehetőségével.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

„Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra