Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nemcsak a beteg gyerek ápolása során lehet hasznos, ha tudjuk, mégis mihez kezdjünk a hőemelkedéssel és a lázzal. Hány foktól csillapítsuk, és hogyan? Az utóbbi években változtak az ajánlások – lássuk, hogy hogyan és miért.
A lázhoz való hozzáállásunk az utóbbi évszázadokban folyamatosan változott. Amikor még a fertőzéseket nem tudták megfelelően kezelni, világjárványok tizedelték az embereket, és a modern orvostudomány nem létezett, a lázat egyenértékűnek találták a halál szelével. Mai, védőoltásokkal, antibiotikumokkal és képzett orvosokkal felszerelt világunkban már tudjuk, hogy nem a láz okozza a megbetegedést, a magas testhőmérséklet csupán tünet, így nem is kell pánikszerűen megszüntetni. Az utóbbi évtizedekben hazánkban is változott az orvosok, szülők hozzáállása. Gyerekkorunkban még akár hőemelkedésre is megkaptuk a lázcsillapító gyógyszert, 38 fok fölött pedig az anyák arcát aggodalom felhőzte, és készítették a priznicet (kevés olyan felnőtt van, akinek ne lennének erről éles emlékei). Szerencsére a mi gyerekeink már nem ezt élik át.
A láz barát vagy ellenség?
Legyen szó bakteriális vagy vírusos fertőzésről, a láz a szervezet természetes reakciója. Azért emelkedik meg a testhőmérsékletünk, mert a kórokozókból, illetve az ellenük küzdő fehérvérsejtekből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek arra ingerlik a hipotalamuszt, hogy emelje a test hőmérsékletét. A kívánt testhőmérséklet célértéke feljebb kerül a megszokottnál. Mint amikor feljebb tekerik a termosztátot és a fűtés is magasabb szintre kapcsol. Dideregni kezdünk, minél melegebb helyet keresünk magunknak, álmosak leszünk. Amint elértük a hipotalamusz által kijelölt testhőmérsékletet, a borzongás csökken, a pulzus és a vérkeringés azonban felgyorsult állapotban marad.
A láznak több haszna is van. Először is a fehérvérsejtek könnyebben szaporodnak, bizonyos kórokozók viszont a magasabb hőmérsékleten gyorsabban pusztulnak. Ha ezen a ponton a test nem érzékel több olyan anyagot, ami a lázat volt hivatott kialakítani, akkor a hőmérséklet csökken. (Ezt csinálják egyébként a lázcsillapító gyógyszerek: meggátolják azoknak az anyagoknak a termelődését, amelyek a hőközpontot testhőmérséklet-emelésre ingerlik. A lehűlés érdekében a test izzadni kezd, a bőr kipirul.
Az izzadással együtt jár a kiszáradás és a sóvesztés veszélye, azaz elsődleges dolgunk mindig a hidratálás, akár vízzel, akár teával – de ha a sóháztartásra is gondolunk, akkor erre a célra gyártott italokkal is segíthetünk a testünknek. Ha mi magunk vagyunk lázasak, és nem kell hányással, hányingerrel küszködnünk, akkor ne fogjuk vissza magunkat, és igyunk, amennyit csak tudunk, minden egyes fok emelkedéssel egyliternyi folyadékot.
A szülők legnagyobb félelme természetesen a lázgörcs, ami féléves kortól hatéves korig alakulhat ki. A test megfeszülésével, görcsével, eszméletvesztéssel járó állapot rendkívül ijesztő. A Heim Pál Gyermekkórház ajánlása szerint az elsődleges feladat a szülő jelenléte, nyugalma, a gyerek oldalra fordítása, és megóvása a veszélyes tárgyaktól. Nem szabad semmit sem a gyerek szájába erőltetni, lázcsillapítót sem, és ha a görcs először jelentkezik, vagy öt percnél tovább tart, vagy utána a gyerek ajkai kékek, hívjunk mentőt. Fontos megjegyezni, hogy a szakmai ajánlások szerint a lázcsillapító gyógyszerek rendszeres beadása nincs befolyással a lázgörcs kialakulására.
Hány foktól csillapítsuk?
Lázról akkor beszélhetünk, ha a test hónaljban mért hőmérséklete 38 Celsius-fok, vagy annál magasabb. Kisgyerekeknél a végbélben mért hőmérsékletből mindig vonjunk le fél fokot, így kapjuk meg a helyes eredményt. 38 Celsius-fokos testhőmérséklet alatt nem szükséges a hőemelkedést csillapítani, hacsak a gyerek nem érzi rosszul magát, és 38 fok fölött sem feltétlenül muszáj. A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium ajánlása szerint amennyiben a gyerek jól érzi magát, akkor 38 fok felett sem kötelező a lázcsillapítás, sem gyógyszerrel, sem hűtőfürdővel. A magas testhőmérséklet nem károsítja az agyat, sem a szívet, ugyanakkor tény, hogy rossz közérzetet okozhat. Ez utóbbi esetben indokolt lehet a lázcsillapítás, bár azt is tudnunk kell, hogy a beadott gyógyszer hatással lehet a máj és a vese működésére is.
A hat hónaposnál fiatalabb babák esetében teljesen más szempontok irányadóak, érdemes azonnal tanácsot kérni a gyerekorvostól. Nagyobb gyerekek esetében arra figyeljünk, hogy szaliciláttartalmú lázcsillapítót tízéves kor alatt nem szabad adni! A paracetamol és az ibuprofen is jó lázcsillapító szerek, de sosem egyszerre adva. Ha tanácstalanok vagyunk a gyógyszerekkel kapcsolatban, előbb inkább kérjünk tanácsot szakembertől!
Vita a hűtőfürdő körül
A mi gyerekkorunkban alkalmazott priznic vagy hűtőfürdő finoman fogalmazva is kellemetlen élmény. Kevés olyan felnőtt van, akinek ne ugrana be egy-egy emlék az üvöltésről, a fájdalomról, a didergésről. Szülőként is nehéz az eleve lázas, esetleg bágyadt, elesett gyereket fizikálisan hűteni, hiszen minimum sírással és szóbeli tiltakozással szembesülünk. Ám magas láz esetén, vagy amikor úgy látjuk, hogy a beadott lázcsillapító nem használt, hasznos lehet, ha szirup és tabletta nélkül is le tudjuk vinni a lázat, már amennyiben úgy döntünk, hogy le kell vinni. A nem hideg, hanem langyos vízzel történő, fokozatosan hűtött fürdő vagy zuhany nem olyan kellemetlen, pláne ha mi is részt veszünk benne, vagy játékkal, mesével próbáljuk elterelni a gyerek figyelmét. Ha még így is félelem, hatalmas tiltakozás kíséri a folyamatot, nem érdemes erőltetni. Fontos tudni, hogy a láz csillapítása, történjen akármilyen módszerrel is, nem gyógyítja meg a lázat kiváltó fertőzést, betegséget.
Mikor hívjunk orvost?
Nagyon nehéz eldönteni, hogy egy sima láz miatt ügyeletre kell-e mennünk a gyerekkel, vagy ráér másnap a gyerekorvos ránézni, hogy kiderítse, mi lehet a magas testhőmérséklet oka. Ha a gyerek szinte tüzel, bágyadt, étvágytalan, rosszul van, mi pedig aggódunk, nem egyszerű higgadtan és észszerűen viselkedni. Ha tanácstalanok vagyunk, inkább csörgessük fel telefonon az orvost, és kérdezzük meg, mit tegyünk. Ám vannak esetek, amikor nincs kérdés, a gyereknek mielőbb orvosi ellátásban van a helye. Ha három hónapos vagy annál fiatalabb baba lázasodik be, mindenképpen vigyük be. Akkor is így járjunk el, ha a láz több mint öt napja tart, ha magasabb, mint 40 Celsius-fok, és ha nem reagál a lázcsillapító gyógyszerekre. Szintén alapos oknak számít, ha a gyerek viselkedésében jelentős változást látunk, például nagyon aluszékony és nehezen itatható, a kiszáradás ugyanis komoly veszélyt jelent.
