Mindannyian tökéletes nevelési elvekkel rendelkezünk, amíg meg nem születik az első gyerekünk. Onnantól kezdve – nevelési elvek ide vagy oda – gyakran bármit hajlandóak vagyunk megtenni azért, hogy megvigasztaljuk a zokogó gyereket, vagy elkerüljünk egy nyilvános hisztit. De megeheti-e a gyerek a boltban a még ki nem fizetett termékeket, és ha igen, vajon mit tanul ebből? Helyzetjelentés az olvasói szavazás eredményéről.
Az „Ehet-e a gyerek a boltban?” kérdést több szempontból is körüljárta korábbi cikkünk, melyből kiderült, hogy a bolti nassolók táborát jellemzően 1-2 éves gyerekek alkotják. Ez érthető is, hiszen gyakran előfordul, hogy egy nagyobb bevásárlás alkalmával akár másfél órát is eltölt a kisgyerek a bevásárlókocsiban, ilyenkor pedig természetes, hogy unatkozni kezd, megéhezik, megszomjazik. De mit tesz ilyenkor a szülő? Erről kérdeztük olvasóinkat a Facebookon.
Vannak jó példák
A kérdésre 4 500 szavazat és 476 hozzászólás érkezett, a szavazók 64 százaléka szerint pedig nem lehet megenni, amit nem fizettünk ki. Persze, vannak kivételes esetek, kismamák, cukorbetegek és hőségriadók, amikor senki nem szól egy szót sem, ha a kasszaszalag előtt kibontjuk a terméket, de összességében, úgy tűnik, hogy nem illik megenni, ami még a bolt tulajdonát képezi.
Több olvasónk is jelezte, hogy más országokban a fizetés nélküli nassolást megelőzendő, gyümölcsök vannak kihelyezve a hipermarketekben, amikből kedvükre fogyaszthat a vásárló.
„Itt, Ausztráliában ennek úgy mentek elé a nagy áruházláncok, hogy rögtön a bejáratnál ki van rakva egy nagy kosár gyümölcs: banán, alma, mandarin, ebből a gyerek ingyen ehet, amíg a boltban van” – számolt be tapasztalatairól egy olvasónk a Facebookon. És bár tény, hogy viszonylag kevés olyan gyereket látott a világ, aki banán vagy alma után hisztizne, a vészhelyzetekre ez a módszer mindenképp megoldást jelenthet.
Nem volt hiány azonban azokból az olvasókból sem, akik szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy a mai gyerekek nem tanulnak türelmet. Sokak számára az egyetlen jó megoldást az jelenti, ha türelemre és önuralomra tanítjuk a gyerekeket, hiszen így nemcsak a bolti nassolások számát csökkentjük, de ezek a tulajdonságok később is a gyerek előnyeire válnak.
Nem eszem meg, ami nem az enyém
Voltak szülők, akik az éhes gyereknek megengedik, hogy elfogyassza a kiszemelt terméket, míg a felkészültebbek közvetlenül tízórai vagy uzsonna után – tele hassal – indulnak bevásárolni, de olyan anyuka is akadt, aki a biztonság kedvéért a vásárlás idejére is csomagol a gyereknek ennivalót. Olyan olvasónk is megosztotta velünk a véleményét, aki teljesen biztosra megy, ha gyerekkel indul bevásárolni:
„Én mindig jól lakottan és előre csomagolt itallal mentem gyerekkel vásárolni. Soha nem bonthatott ki semmit fizetés előtt, mert ami nincs kifizetve, az nem az enyém. Picinek megszokta, soha nem volt hiszti!”
Szintén szempontként merült fel, hogy ha már az ember magához veszi a terméket, valószínű, hogy ki fogja fizetni, de ha nem, az sem akkora gond, hiszen csupán 1-200 forintos veszteség éri a hipermarketet, ahol egyébként több tízezer forintot is simán otthagyunk egy nagyobb bevásárlás alkalmával. Emellett pénztárosként dolgozó olvasónknak hála, megtudhattuk azt is, hogy vannak olyan hipermarketek, ahol zárás után akár több rekesz is megtelik a polcok között hagyott üres csokipapírokkal. A következő alkalommal arra derül fény, hogy mit gondol a Dívány olvasótábora az állatkísérletek szükségességéről!
