Egyedülálló anya újrakezdi: új pasitól kistesó születik

Olvasási idő kb. 3 perc

Az első baba születése kétségkívül sokkhatással jár. Bizonyos szempontból (habár nyilván nem mindegyikből) viszont egyszerűbb a helyzet, ha csak az egyik szülő a kezdő, a másik viszont már rutinos róka. Az meg még sokkal jobb, ha az anya az, aki tudja, hogy mi vár rájuk a szülésnél, és persze utána.

Réka első gyerekének apja hamar meggondolta magát, és lelépett, így a nő egy ideig egyedül nevelte kislányát. Egészen addig, amíg egyszer csak - tündérmesébe illő módon - egymásra találtak Kálmánnal. Nem teketóriáztak: hamar összeházasodtak, és pár hónap múlva már közös gyermeküket várták.

Kálmán hamar felvette a fonalat, és megtalálta a helyét az új felállású család közös életében. A röpködő copfú kislányt sajátjaként terelgette, gondolta is, hogy milyen praktikus ez így: még gyakorolhat is, mielőtt megszületik a közös baba – és első saját gyereke egy személyben.

Először a szülésnél érezte, hogy ez azért nem egészen úgy van, az ilyesmire mégsem lehet egy másfél éves kislány pelenkázásával, játszótereztetésével felkészülni. Réka elmesélése szerint élete legvidámabb eseménye volt a szülés, habár lehet, hogy csak az idő szépíti meg ennyire. Mindenesetre az egymást érő fájások között is megállás nélkül vihogott, amikor a férjére nézett.

A máskor higgadt és megfontolt férfi, akinek erős karjára mindig támaszkodhatott (legalábbis amióta képben volt), most ott állt hullasápadtan, izzadva, halálos rémületben a szülőágy mellett, láthatóan kicsúszott a lába alól a talaj. Igaz, alig egy órával korábban még alig tudta őt Réka felébreszteni, hogy most már ideje bemenni a kórházba, mert alighanem szétpukkant a magzatburok. Kálmán életének abban a szakaszában ugyanis, még nem volt hozzászokva, hogy innentől kezdve őt bármikor felébreszthetik éjjel.

Réka viszont teljes magabiztossággal szült, és közben boldog volt, hogy végre van mellette férfi, a gyereke apja, aki így aggódik érte. Réka nem aggódott, ő már tudta, hogy hogy kell világra hozni egy gyereket, sőt, határtalan magabiztosságában még a szülészorvost is elhajtotta, amikor fájás közben akarta őt megvizsgálni. Nem kell, köszi, minden rendben, érzi, csak most már készüljenek, mert mindjárt itt a baba feje!

A szülést követő időszak az új mézeshetek voltak, leszámítva persze a szexet. Réka tökéletesen ura volt a helyzetnek, nem volt baby blues, meg kétségek, hogy mit és hogyan kell, jól csinálja-e, meg „jaj, miért ordít, biztos beteg”, csak a határtalan büszkeség, hogy most már két csodálatos gyereke van. És hozzá még apjuk is: nem az ő vállát nyomja minden feladat és felelősség, ami számára tiszta újdonság volt.

Kálmán pedig boldog volt, hogy nem egy hozzá hasonlóan teljesen fogalmatlan nővel kell ezt a furcsa és nehéz időszakot végigcsinálni a nyiklő-nyakló babával, meg egy kétévessel, hanem egy olyannal, aki mindent tud, és magabiztosan, jól csinál.

Kálmán persze igyekezett felnőni a feladathoz, sikerrel. És pár hét múlva a szoptatáson kívül nagyjából mindenre képes és hajlandó is volt a babával. Mondjuk úgy tényleg sokkal könnyebb, ha nem kell minden nap feltalálni a spanyolviaszt, hanem csak nézni kell és figyelni, hogy mit és hogyan kell csinálni.

Sztorijukat még ma is lelkesen mesélik. Réka azért, hogy az egyedül maradt, kisgyerekes anyukáknak reményt adjon a példájával: minden jóra fordulhat, sőt! Kálmán pedig a bizonytalankodó férfitársak kétségeit szokta eloszlatni: az, hogy a szeretett nőnek van már egy gyereke, mindent egybevetve inkább előny, mint hátrány!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.