Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha eddig volt miért izgulnia az országnak a PISA-teszt előtt, mostantól sokszorosan is lesz. Az idei felmérésen ugyanis már az eddigiek mellett a 15 évesek toleranciáját is vizsgálják majd, vagyis, hogy mennyire elfogadóak a más kultúrájú, nemzetiségű, vallású emberek iránt, és hogy mennyit értenek azokból a folyamatokból, amik a világban zajlanak. Ideértve például a migrációt, a háborúkat és menekülteket, vagy a globális klímaváltozást. Van mitől tartani, mert a pontot érő válasz alighanem nem az lesz, hogy Soros György.
Alighanem mindenki számára érdekes és beszédes lesz az eredménye az idei PISA-felmérésnek. A matek, a szövegértés, a természettudományok és az együttműködés mellett 2018-ban már az úgynevezett „globális kompetenciáit” is mérni fogják a 15 éveseknek – írja a BBC.
De mit is jelent ez a „globális kompetencia” egyáltalán? Nos, valami olyasmit, hogy mennyit ért a gyerek abból, ami a világban zajlik körülötte. Felismeri-e az álhíreket, vagy kritikátlanul elhiszi, sőt, meg is osztja őket? Érti-e, hogy mi a baj a globális felmelegedéssel, vagy a rasszizmussal, és a kirekesztéssel?
A PISA-teszt egyébként az egyik legfontosabb mérője a fejlett országok oktatási színvonalának, még akkor is, ha a magyar oktatáspolitika folyamatosan kicsinyíteni igyekszik a jelentőségét. (Ami alighanem szoros összefüggésben áll a gyalázatos, és egyre romló eredményekkel, ami viszont leginkább azzal magyarázható, hogy a PISA-teszten nem arra kíváncsiak, hogy mennyi lexikális tudást sikerült a gyerek fejébe verni az iskolában, hanem arra, hogy hogyan tud a tanultakra támaszkodva gondolkodni, problémákat megoldani. Hát, rosszul.)
A 2018-as felmérés központi témája tehát a globális kompetencia-mérés lesz, ami akár át is írhatja az államok rangsorát, aminek az élén olyan országok szerepelnek, mint például Szingapúr, Dél-Korea, Finnország, vagy Kanada.
De hogy lehet mérni a globális kompetenciát? Mit jelent ez egyáltalán? Nemrég, nagy vonalakban ezt is bemutatta a felmérést szervező OECD.
Nem rossz, csak más
A szándék az, hogy lássák, a fiatalok mennyire képesek megérteni mások szempontjait, nézeteit, kultúráját. Képesek-e mögé nézni annak, amit a közösségi médiában látnak, és megkülönböztetni a valós információkat az álhírektől? Vagyis, hogy képesek-e dacolni az intoleranciával és a szélsőségekkel?
Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint az, hogy „mindenkinek joga van a minőségi oktatáshoz”, többet kell, hogy jelentsen annál, minthogy mindenki elsajátítja a matematika, az olvasás, vagy a természettudományok alapjait. Ugyanúgy arról is kell szólnia, hogy képessé váljunk együtt élni egymással, hiszen még mindig túl sok erőszak történik vallási, etnikai, kulturális különbségekre hivatkozva.
És persze vannak más okok is, ideértve például a véleménykülönbségeket a migrációval vagy a menekültekkel kapcsolatban, és a közösségi média polarizáló hatását, ahol egyszerűen ki lehet kapcsolni azokat az embereket, akikkel nem egyezik a véleményünk. „Ez segítséget fog jelenteni egy csomó tanárnak, aki nap mint nap küzd a közöny, az előítéletek és a gyűlölet ellen, amelyben a diszkrimináció és az erőszak gyökerezik – magyarázta a BBC-nek Andreas Schleicher.
Klímaváltozás
A teszt arra keresi a választ, hogy a diákok mennyire képesek kritikusan vizsgálni azokat az aktuális dolgokat, amik helyben, vagy globálisan hatással vannak az emberiségre, és mennyire értik a mulitkulturáis perspektívákat.
Itt olyan feladatokra kell gondolni például, hogy adott egy tény a klímaváltozással kapcsolatban, és ugyanezzel az adattal egyszer alátámasztják, egyszer pedig cáfolják a globális felmelegedést.
A diákoknak pedig az a feladatuk, hogy elemezzék, miként használható egy bizonyíték szelektíven, és hogy egy kutatás eredményeit hogyan befolyásolja, hogy ki, mire és hogyan használja.
Egy másik kérdés pedig azon a forgatókönyvön alapul, hogy a csapat veszíteni fog, ha egy játékosa elhagyja a pályát, miután rasszista támadás éri. Mi lenne a helyes viselkedés, ott kellene maradnia inkább a pályán, vagy sem?
Ezek a feladatok fontos kérdéseket vetnek fel az identitásról, a felelősségről, a helyes viselkedésről, és a politikáról.
Szintén lesznek a tesztben kérdések, amelyek arra utalnak majd, hogy a diákok hogyan állnak hozzá a más kultúrájú emberekhez, érdeklődnek-e más országok és nyelvek iránt, mi a véleményük a globális egyenlőtlenségről és a környezetvédelemről. De hát ez egy nehéz terület, ami jó messze esik az egyértelmű matematikai válaszoktól.
A tesztelés értelme
A nemzetközi összehasonlítások általában olyan témákról készülnek, amelyekben az eredmények jól összehasonlíthatók és egyértelműek. Ez a teszt azonban olyan dolgokról szól, mint az emberi méltóság és a sokféleség értéke, vagy, hogy harmonikusan együtt kell élni a multikulturális közösségeknek.
Ez pedig korántsem egyértelműen mérhető dolog, hanem nagyon is kultúrafüggő.
Ugyanakkor az OECD oktatási igazgatója szerint a mai fiataloknak el kell tudniuk igazodni a globalizált gazdaságban, meg kell tanulniuk kommunikálni, és megérteni azokat az embereket is, akik más országokból, kultúrából, és környezetből érkeznek.
És hát, mondjuk ki, van ennek a tesztnek egy sokkal nyersebb üzenete is a nemzetköziség és a kulturális nyitottság kérdésében. Nevezetesen az, hogy az OECD eredetileg azért jött létre a második világháború romjain, hogy együtt építsék újjá a nemzetközi együttműködést, piacot és a demokratikus intézményeket.
Nos, ezeknek az értékeknek a megvalósulását tesztelik most.
