Kati néni törvénytelenül szedi a pénzt a szülőin. Az oktatás ingyenes. Megértetted?
Furcsa kirohanást intézett a szeptemberi szülői értekezletek pénzbeszedése ellen a Magyar Szülők Országos Egyesülete - fedezte fel a napi.hu. Az Mszoe többek között arról ír, hogy "Az ingyenes köznevelés azt jelenti, hogy az óvodában, iskolában – az ebédpénzen kívül - semmilyen indokkal nem lehet pénzt követelni a szülőktől."
Előtte meg hosszan sorolja, hogy milyen rémes dolog ez, hogy a tanárok dolgokra pénzt szednek, és van, aki már retteg a szülőitől, mert oda vastag pénztárcával kell menni.
Nahát! Tényleg? Ki hitte volna! Ja, igen, én. Az első szülőire vastag pénztárcával kell menni. Egyébként nem gyanakszom Kati nénire, már negyedik éve járunk az osztályába, de nem látszik rajta jogtalan vagyonosodás. És az osztálypénzt sem ő szedi, és tartja magánál, hanem az szmk-s anyuka.
A havi 500 forint osztálypénzből egy csomó közös beszerzés megy, írólap, másolópapír, mikuláscsomag, húsvéti csoki, sőt, még a pedagógusok ajándéka is, amikért így nem egyesével kell rohangálnunk, hanem valaki egyben megveszi ezeket mindenki helyett. Luxus kiadásként megemlíthető, hogy iskolán kívüli programok esetén évente körülbelül egy esetben minden gyerek szokott belőle kapni egy fagyit is.
Aztán szoktak még beszedni ősszel pénzt (a tanár!) színházbérletre, amiből a mi gyerekeinket viszik el színházba. Aztán szoktak még szedni mozibérletre, amiből a mi gyerekeinket viszik el moziba. Meg szoktak beszedni pénzt tavasszal osztálykirándulásra, amiből a gyerekeinket viszik el (nem hiszed el:) osztálykirándulásra!
Aztán van az is, hogy nálunk például első előtt a tanítónéni anyukája megvarrta a mesemintás függönyt az osztályba, a tanítónéni képeket is tett a falra és behozta a nagylánya kinőtt legóit és játékait, hogy a kis elsősöket ne egy steril és üres terem várja, hanem egy hangulatos kuckó.
De a legtöbb helyen nincs a tanítónéni családjában varrni tudó nagymama és kinőtt játékok, és a szülőknek is be kell szállni, ha szeretnék, hogy ne úgy nézzen ki a gyerek mindennapos környezete, mint egy közepesen lepukkant börtöncella állami iskolai tanterem.
Na de vissza a pénzre, és az első szülőire. Nálunk lehet rendelni ilyenkor iskolai egyenpólót, de nem kötelező, lehet előfizetni különféle iskolában terjesztett tudorka meg tudomisén milyen magazinokra, de az sem kötelező, fizetni később is lehet őket. El tudom képzelni, hogy ezeken keres valamennyit az iskola, de ha így van, hát jól csinálják, mert nálunk például minden teremben van számítógép minden vécében van szappan és vécépapír, és nem nekünk kell bevinni.
Van olyan gyerek az osztályban, akik családjának gondot okozna a mozit, színházat, kirándulást, stb befizetni, ezeket az ügyeket diszkréten kezelve részben osztálypénzből, részben az iskolai alapítványi forrásból pótolják az szmks anyukák és a tanítónénik. Még egy gyereket sem hagytak soha az iskolában azért, mert nem tudták kifizetni az akármit.
Megírtuk már korábban is, csak az oktatás van ingyen, nem az iskola. Ha a tanárok bármi plusz élményt szeretnének a gyerekeknek, azt ki kell fizetni. És amilyen parádés a rendszer, örülhetünk, ha a tanár szeretne a gyereknek plusz élményt adni, és hálásak lehetünk, ha ki tudjuk fizetni.
Persze, biztos van valahol az országban pár tisztességtelen tanár, aki lenyúlja a szülőket, de most tényleg érdemes egy ilyen kérdésben egymás ellen hergelni a szülőket és a tanárokat? Ha már hörögni kell, nem lenne érdemesebb azon hörögni, miért ilyen rendszer?
Hogyan neveljünk boldog gyereket?
Mit közvetítek gyermekem felé: a világ jó hely, ahova érdemes volt megszületni vagy veszélyekkel teli? Megbízom-e abban, hogy gyermekem képes a saját tempójában fejlődni, vagy szorongok, hogy „versenyhátrányba kerül” a többiekhez képest, ezért programszerűen „fejlesztem” őt?
Jöjjön el és hallgassa meg Dr. Kádár Annamária pszichológus gyermeknevelésről tartott előadását!
