Egy holland egyetemi város megtiltotta a külföldi egyetemisták számára a fűvásárlást, ami ideális körülményeket teremtett két kutató számára, hogy megvizsgálja, vajon változik-e az érintett diákok teljesítménye a döntés hatására.
A 4000 diák teljesítményét nyomon követő kutatást egyébként a belga, a német, a luxemburgi és a francia határhoz egyaránt közel fekvő, és így rengeteg füvezni átjáró fiatalt odavonzó holland Maastricht városának új törvényei ihlették. A hollandoknak elegük lett az ottani Coffeeshopokban legális marihuána miatt átjáró rengeteg turistából, ezért megtiltották a holland állampolgársággal nem rendelkezőknek, hogy füvet vásároljanak a környéken.
Mindez azt jelentette, hogy a Maastrichti Egyetem külföldi diákjai számára jóval bonyolultabb lett a fűhöz jutás, ami lehetőséget biztosított két szemfüles kutatónak arra, hogy megvizsgálják, miként változik ezeknek a diákoknak az iskolai teljesítménye a korábbihoz, és a kannabiszt továbbra is legálisan vásárló holland iskolatársakhoz képest.
Bár a kiöregedő egerek esetén javítja, sőt a fiatalabb egerek szintjére emeli az emlékezéssel és tanulékonysággal kapcsolatos képességeket, az egyetemisták esetében rosszabb jegyeket eredményez a kannabisz fogyasztás.
A kutatás eredményei ugyanis azt mutatják, hogy átlagosan nagyjából 5 százalékkal jobb eséllyel kerülték el a bukást a külföldi diákok, akik nem jutottak fűhöz. Nagyobb volt azonban ez a szám a nők, a fiatalabb diákok és a rosszabbul teljesítő diákok körében, ők még jobban teljesítettek, mióta illegális lett számukra a drog beszerzése. Az eddigi kutatások eredményeivel egybehangzóan egyébként a friss kutatás is azt mutatta ki, hogy a matematikával/számolással kapcsolatos tantárgyak esetében a leglátványosabb a diákok fejlődése.
A kutatók megfigyelése szerint egyébként nem arról van szó, hogy a fűfogyasztók kevesebbet tanulnának [itt kezdtünk el kételkedni a kutatás megbízhatóságában. a szerk.], szerintük a jobb jegyek egyértelműen a tananyag jobb megértésével hozhatók kapcsolatba.
A rövidtávú hatások mellett a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hosszútávon hatással van-e, és ha igen, milyen hatással az egyetemisták életére a legális kannabiszhozzáférés korlátozása/lehetősége. Ezért azt is vizsgálták, kimutatható-e különbség a záróvizsga-eredményekben, a diplomázás esélyében és abban, tanulmányaik során milyen választható tárgyakat vesznek fel a diákok. A három tényező közül csak az utóbbi esetében tudták megfigyelni a kannabisz hozzáférés-nem hozzáférés hatását: a nem spanglizó diákok nagyobb eséllyel vettek fel olyan tárgyakat, amelyekhez matematikai és/vagy statisztikai készségekre volt szükség. Ez egyébként nem meglepő a kutatók szerint, tekintve, hogy már a rövidtávú hatások között megfigyelhető volt, hogy pont ezeken a területeken van a legnagyobb hátráltató hatása a marihuánafogyasztásnak.
A kutatás, és az arról beszámoló Iflscience is kiemeli persze, hogy a sokkal könnyebben hozzáférhető és sokkal veszélyesebb alkohol minden bizonnyal nagyságrendileg rosszabb hatással van a diákok teljesítményére, mint a marihuána fogyasztás. A kutatók szerint mindenesetre érdemes figyelembe vennie a drog legalizációját fontolgatóknak a marihuána fogyasztással kapcsolatos szabályok és az egyetemi teljesítmény közötti különbségeket.
"Információink szerint ez az első olyan kutatás, amely során bizonyítható, hogy a kannabisz-hozzáférés jogi korlátozása erős rövidtávú hatással van a teljesítményre. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy csak egy nagyon speciális esetet vizsgáltunk, és eredményeink csupán aprócska részét jelenthetik annak a sokdimenziós társadalmi költség-haszon elemzésnek, amire a drogfogyasztás szabályozásának épülnie kell." - teszik hozzá a holland kutatók.
Ha szeretnél többet olvasni arról, hogy pontosan, mármint EGÉSZEN PONTOSAN mit csinál a marihuána az agyban, olvasd el az Index erről szóló interjúját Feund Tamás agykutatóval.
