Az anyává válás véglegesen megváltoztatja az agyat

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy kutatás során a serdülőkor változásaihoz hasonló folyamatokat figyeltek meg az anyák agyi felépítésében.

A „mami agynak’ is becézett jelenség ezek szerint valódi, mérhető folyamatok eredménye: egy a Nature Neuroscienceben megjelent kutatás szerint a szürkeállomány veszteség azt a célt szolgálja, hogy az anyák erősebben kötődhessenek a babáikhoz. Eddig korántsem volt egyértelmű, mi történik az anyák fejében a terhesség alatt, volt olyan kutatás, ami a verbális emlékezet a harmadik trimeszter alatt kimutatható romlását állapította meg, más tanulmányok ugyanakkor semmilyen változást nem figyeltek meg az anyák kognitív képességei terén. A Greater Good beszámolója alapján azonban úgy tűnik, egy új kutatásnak sikerült egyértelműsítenie, milyen folyamatok mennek végbe a terhes nők agyában. 

A kötődést segíti

A friss kutatás során 25 első gyerekével terhes anya szülés előtti és utáni, 20 éppen terhes nő, 19 akkor először apává váló férfi, és 17 gyermektelen férfi agyának állapotát vizsgálták meg. Az MRI vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása után arra lettek figyelmesek a tudósok, hogy a terhes anyák szürkeállományában jelentős változások mennek végbe a terhesség alatt. Ezek a változások kizárólag a terhes nőket érintették, és az agy azon területein jelentkeztek, amelyek a szociális képességek fejlesztésével és az érzelmi kötődések kialakításával hozhatók kapcsolatba. Mindez nagyban hasonló a serdülőkori pszichoszociális alkalmazkodást elősegítő szinaptikus „visszametszés” folyamatához, amelynek során szintén fölöslegesnek ítélt idegsejtek közötti kapcsolódásoktól szabadul meg az agy.

A tudósok azért is gondolják, hogy valami hasonló történik a terhesség hatására is, mert a 2 évvel később újra megvizsgált nők agyi struktúrái alapján úgy tűnik, a változás végleges, sőt olyannyira szembetűnő, hogy az alapján meghatározható, szült-e már valaki életében. A gyakorlatban a változások azt a célt szolgálják, hogy az anyák könnyebben megértsék, mire gondolnak, mit éreznek a körülöttük élők, és így a gyerekeik esetében is könnyebben el tudják dönteni, mi az, amire a kicsiknek szüksége van.

További tesztek

Az elméletet helytállóságát egy az agyi aktivitást élőben vizsgáló fMRI vizsgálat segítségével is letesztelték a kutatók. A tesztek során anyáknak mutattak képeket a saját babáikról, majd idegen újszülöttekről. Ahogy az várható volt, a vizsgálatok során az agy azon területei mutatták a legnagyobb aktivitást, ahol a legnagyobb volt a szürkeállományban bekövetkező változások mértéke.

Mindezt egyébként egy az anyák az újszülöttjeikkel kapcsolatban érzett érzelmi kötődésének erősségét firtató kérdőív is megerősíteni látszik, minél nagyobb volt ugyanis a szürkeállomány veszteség az agyban, annál pozitívabbak érzésekről számoltak be az anyák a kicsikkel való kapcsolatukkal kapcsolatban. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?