Riasztóan káros a szúnyogirtó, amit a gyerekeink fejére szórnak

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A korábban veszélytelennek tartott piretroid rovarirtókról sorra derülnek ki a veszélyek. Most például az, hogy magzatok, kisgyerekek esetében később viselkedészavarokhoz vezet. A szúnyoggyérítésnél is ilyet használnak, aminek nem örülünk.

Emlékeznek, amikor tavaly összegyűjtöttük a piretroid permetszerek veszélyeit? Vagy kezdjük ott, hogy kit érdekelnek a piretroid permetszerek és egyáltalán, mik azok?

Ezek széles körben használt növényvédőszerek, jelenleg a dolog aktualitását pedig az adja, hogy az országos szúnyoggyérítési program során is ilyen vegyszereket szórnak a repcsiről. Természetesen nem akkora adagban, hogy embereket is megbetegíthessen – de azért nem árt elgondolkodni rajta, érdemes-e csupán a saját kényelmünk érdekében kiirtani egy csomó méhet és katicát, ja, meg olyan szereket szórni a fejünkre, ami a gyerekeinknél figyelemzavart (ADHD-t) és hererákot okoz. Jó, nem „okoz”, csak növeli azok kockázatát.

Fotó: Martiskó Gábor / Index

Egy friss kutatás a szerek fejlődő emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálta, szintén riasztó eredményekkel: azok, akik magzati korban és a kisgyermekkorban kerültek kapcsolatba a vegyszerekkel, később nagyobb eséllyel lettek viselkedészavarosak

Vegyszer a vizeletben = hajlam a viselkedészavarra

A kutatók követéses vizsgálatot készítettek, amelyben összesen 3421 francia terhes nő vett részt. Ők a 19. terhességi hét előtt kapcsolódtak be a vizsgálatba, és kitöltöttek egy vagon kérdőívet az életvezetésükkel kapcsolatban. Mindezt megismételték a gyermek hatéves korában is. Emellett megmérték a várandós anyuka, és később a gyerekek vizeletében a piretroid-származékok mennyiségét, pormintát vettek a család lakásából és abban is megmérték ugyanezt, valamint pszichológiai vizsgálatnak vetették alá a hatéveseket. A pszichológiai vizsgálat során elsősorban a viselkedészavarokra fókuszáltak.

Milyen viselkedészavar?

Az internalizáló típusú viselkedészavar körébe olyan gyermekkori viselkedészavarok tartoznak, amelyek a szorongásos betegségekre hasonlítanak – a zavar neve onnan ered, hogy „befelé fordulással” járnak. Ezek a gyermekkori hangulatzavarok, lehangoltság, depresszió, és a gyerekkori szorongások széles skálája (szociális fóbiától az iskolafóbiáig).

Az externalizáló viselkedészavarok inkább „kifelé” irányulnak és emiatt feltűnőek is: beilleszkedési, alkalmazkodási zavarok, agresszivitás, hiperaktivitás. Vannak kevert zavarok is, ahol például az agresszív viselkedés szorongással társul.

Mindez nem csak azért probléma, mert a gyerek szenved és/vagy idegesítő, hanem azért is, mert a súlyosabb esetek szakszerű segítség hiányában felnőttkorban szorongásos zavarba vagy antiszociális személyiségzavarba torkollhatnak.

A kutatók összefüggést találtak az anyai terhesség alatti vizelet piretroidszármazék-tartalma és az úgynevezett. internalizáló viselkedészavar, valamint a piretroidtartalom és az externalizáló viselkedészavar között is. Emellett a gyerekek szociális készségeit is befolyásolta a vegyszer jelenléte: a vizeletben mért magas piretroidtartalom rosszabb társas készségekkel párosult. A tanulmány erőssége, hogy amellett, hogy követéses vizsgálatról van szó, a kutatók figyelembe vettek egy csomó olyan tényezőt, amely szintén befolyásolhatja a gyerekek viselkedését (pl. otthoni környezet, táplálkozás, szülők dohányzása, anyai IQ stb.).

Nem csak a szántóföldön van, hanem a szobában is!

A szakemberek szerint probléma, hogy a piretroid típusú vegyszerek egyre szélesebb körben használatosak, pont azért, mert eddig veszélytelennek hittük őket: a régebbi, organofosztát permetszerekről kiderült, hogy veszélyesek, ezért a mezőgazdaságban a „veszélytelen” piretroidokat használják helyettük. Csak sajnos sorra jelennek meg a kutatások, amelyek szerint ezek sem veszélytelenek.

A mezőgazdaságban használva bekerülhetnek a zöldségbe, gyümölcsbe, így elfogyasszuk őket, de nem csak ez a baj. A másik gond, hogy egy csomó otthon használatos rovarirtóban és bolhairtóban is benne vannak, így az is könnyen lehet, hogy mi magunk fújjuk rá a gyerekre vagy a gyerekszobában bandázó szúnyogokra. Ez persze nem baj, ha ez évente egyszer fordul elő, ugyanakkor a vegyszer túlzott használata a fenti viselkedészavarok kockázatát növelheti.

Mit tehetünk?

Ha várandósak vagyunk vagy kis gyermekünk van, akkor igyekezzünk a lehető legkevesebb rovarirtó szert használni a lakásban. Ha mégis szükségesnek tűnik, azonnal és alaposan szellőztessünk ki.

Mi a különbség a kémiai és a biológiai szúnyogirtás között? Előbbi kétségkívül hatékonyabb, utóbbi bonyolultabb, viszont vegyszermentes. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja részletes tájékoztatást ad a szúnyoggyérítésben használt módszereket illetően, és azt is hetente követhetjük, hogy éppen melyik országrészben milyen típusú gyérítés van soron. A szúnyogok irtása során kémiai és biológiai módszereket használnak, ezek aránya azonban az országon belül régiónként változó.

A biológiai módszer jóval bonyolultabb és költségesebb, de környezetbarátabb a kémiainál: ennek során ugyanis nincs szükség vegyszerekre. Két baktérium által termelt anyagot juttatnak a szúnyoglárvák közelébe, ezek az anyagok pedig csak és kizárólag szúnyoglárvákra veszélyesek, a többi élőlényt megkímélik. A módszer hátránya, hogy a kifejlett szúnyogokat már nem pusztítja el, csak a lárvákat, alkalmazásához meg kell keresni a lárvák tenyésztőhelyeit (vagyis minden pocsolyát) és célzottan odajuttatni a szereket - ugyanakkor épp emiatt kiemelkedően környezetbarát.

A kémiai gyérítés során a deltametrin nevű szert használják, amely a piretroidok családjába tartozik. A szer mérgező, de az emberre veszélyes dózis több ezerszerese a szúnyoggyérítés során esetleg ember közelébe jutó dózisnak, emellett a levegőbe finomcseppek formájában juttatott deltametrin néhány óra alatt elbomlik – azaz bár valóban kényelmetlen a gondolat, hogy vegyszert szórnak ránk a magasból, azért nem kell pánikba esnünk, ha felettünk megy el a repülő.

Ha azt szeretnénk, hogy inkább kevesebb legyen a kémiai szúnyogirtás hazánkban, hanem használják a biológiai, környezetbarátabb, és valószínűleg hosszú távon emberbarátibb módszereket, akkor beléphetünk a biológiai szúnyogirtásért kampányoló Facebook-közösségbe

Vagy ezen az oldalon aláírhatjuk a petíciót, amely a kémiai szúnyoggyérítés beszüntetését és a környezetbarát módszerek alkalmazását támogatja. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.