Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyelőre csak bárányokon tesztelt technológia jó pár életet menthetne meg, elkerülhetetlen azonban az áttörést jelentő módszer etikai hátterének tisztázása.
Az Egyesült Államokban 450.000 koraszülött baba születik évente, nagyjából minden kilencedik baba korábban érkezik. Az arányok nálunk is hasonlóak.
Bár az évek során sokat javultak a babák túlélési esélyei, még mindig nagyobb a korai agykárosodás, a vakság, a süketség, és sok más egészségügyi probléma kockázata, minél korábban születik meg egy baba, annál nagyobb a kockázat. Egy a Nature Communicationsben közlésre került kutatás eredményei azonban sokat javíthatnak a koraszülöttek esélyein.
A Philadelphiai Gyermekkórház kutatói egy olyan mesterséges méhet hoztak létre, ami segíthet kiküszöbölni a koraszülötteket veszélyeztető egészségügyi problémákat. A méhet a 23-25 hetesen született babák fejlettségi szintjével megegyező, 107 napos bárányokon tesztelték.
A cél egy olyan eszköz létrehozása volt, ami az anyaméh minden funkcióját képes ellátni, és biztosítani képes a magzat természetes fejlődéséhez szükséges körülményeket. A szerkezet első ránézésre egy műanyag zacskóra emlékeztet ugyan, a gyakorlatban azonban mindez egy zárt, steril, szintetikus magzatvízzel töltött rendszert jelent.
A Biobagben elhelyezésre került bárányok köldökzsinórját egy punkciós tű segítségével egy a méhlepény funkcióját betöltő, a magzatot a megfelelő tápanyagokkal és oxigénnel ellátó géphez kötötték. A báránybabákat tápláló rendszert aztán egy sötét, meleg szobában helyezték el, és ultrahanggal ellenőrizték, megfelelően fejlődnek-e a magzatok. A bárányok esetében teljesen normális volt az agyi és szervi fejlődés, és miután négy hét után eltávolították őket a rendszerből és lélegeztető gépre kapcsolták őket, hasonló volt az állapotuk az azonos korú, császármetszéssel világra hozott bárányokéhoz.
Persze a működőképes modell létrehozása csak az első lépés, ahhoz, hogy az igazi áttörést jelentő technológiát embereken is tesztelni lehessen, komoly etikai kérdések is megválaszolásra kell hogy kerüljenek. A kutatók célja az, hogy 3-5 év múlva erre is sor kerüljön.
A mesterséges anyaméhek használatának bevezetése mellett szól, hogy a jelenlegi helyzetben rendkívül alacsony túlélési esélyekkel rendelkező szélsőséges koraszülötteken is segíthetne. A cél tehát az, hogy a lélegeztetésre szoruló, hagyományos inkubátorokra szoruló babák jobb esélyt kapjanak a túlélésre.
A technológia bevezetése azonban rengeteg komoly kérdést felvet. Ahhoz, hogy rutinszerűen alkalmazhassák a mesterséges méhet, először embereken is le kell tesztelni azt. A teszt során pedig valószínűleg halálesetekre is sor kerülne, hisz még a működőképes, tökéletes technológia sem segíthet mindenkin, nem is beszélve az esetleges hibákról, mulasztásokról. Emellett az is kérdés, vajon akkor is helyes-e egy koraszülött életben tartása, ha az később is folyamatos intézményi ellátásra szorul majd, és sosem élhet teljes életet.
AzNPR-nak nyilatkozó bioetikus, Scott Geland ugyanakkor olyan esetleges visszaélésekre is felhívta a figyelmet, amik akár egy sötétebb sci-fi forgatókönyvében is helyet kaphatnának. Vajon lennének olyan országok, ahol az abortuszt választani kénytelen nőket a magzatok ilyen mesterséges méhekben való felnevelésére köteleznék?
Vagy olyan biztosító társaságok, amik megkövetelnék a technológia használatát, hogy megszabaduljanak egy előreláthatólag komplikációkkal járó, költséges szülés jelentette költségeiktől?
A módszer bevezetése tehát jó pár szabály lefektetését megköveteli majd a hatóságoktól, de amennyiben valóban működőképes és megbízható technológiáról van szó, rengeteg koraszülött életét mentheti majd meg,
