Szeptembertől jöhet az ingyenes ovis-bölcsis kaja

Olvasási idő kb. 2 perc

Aki azt mondja, hogy nem keres többet, mint a határ, már kapja is az ingyenkaját. Nem ellenőrzik. Remek ötlet, vagy totális állami pénzkidobás?

Ha a parlament is jóváhagyja, amit a kormány már elfogadott (márpedig jóvá szokták hagyni), szeptembertől ingyenes lesz a bölcsődei és óvodai étkezés a gyerekeknek. Ehhez egyetlen feltételnek kell megfelelni: a családban az egy főre jutó jövedelem nem érheti el a nettó minimálbér 130 százalékát, vagyis a 89 408 forintot. Ez egy gyerekes családnál 268, ezer, két gyerekeséknél mintegy 360 ezer forint bejelentett nettó jövedelmet jelent, efölött továbbra is jön a csekk. 

A kormány a lépést úgy jelentette be, hogy ezután: "csak a gazdag családok fognak ezért fizetni". Mielőtt azonban nekiállnak leköpködni a rohadék burzsujokat, akik ezután is sorban állnak ebédbefizetéskor az oviban, azért érdemes végiggondolni, hogy a KSH szerint januárban a családi adókedvezménnyel korrigálva a nettó átlagkereset 161,500 forint volt. Vagyis két átlagosan kereső szülő a maga 323 ezer forintos családi nettójával egy gyerekkel már bőven gazdagnak számít, két gyerekkel még éppen nem, de ha az egyik szülő kicsit jobban keres, már ők sem férnek bele. 

Persze csak akkor, ha az ennél többet önként bevallják. A család jövedelméről ugyanis, a törvényjavaslat szerint a szülőnek kell nyilatkoznia, vagyis önbevallással dől el, hogy jogosult-e a gyermek az ingyenes étkezésre, vagy sem. Ezt a bevallást azután csont nélkül elfogadják, hogy a szülő igazat mondott-e, vagy sem, nem vizsgálhatja sem az óvoda, sem pedig a település jegyzője, sem előzetesen, sem pedig utólag.

Ebből úgy tűnik, hogy ezt a pénzt jószerével minden bölcsődés, óvodás gyereket nevelő családnak oda szeretnék adni, legalább is azoknak feltétlenül, akik úgy érzik, hogy jól jönne.  

A jövedelemnyilatkozatot csak azoknak kell benyújtani, akik valamilyen okból nem jogosultak egyébként is ingyenes étkeztetésre, azaz a háromnál kevesebb gyermeket nevelnek, a családban nincs tartósan beteg, fogyatékos gyermek, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosultak.

A jogszabály egyébként csak az étkezés ingyenességére vonatkozik, azokban a bölcsődékben, ahol van gondozási díj, azt továbbra is ki fizetni kell. A javaslat az általános iskolai étkezés díját is változatlanul hagyja.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi tájékoztatása szerint az ingyenes étkezés összesen 320 ezer gyereknek jár majd ősztől a számítások szerint, a korábbi nagyjából 90 ezerhez képest. Az intézményi gyermekétkeztetés összege a szeptemberi bővítés után 3,5 milliárd forinttal 61,5 milliárd forintra emelkedik, jövőre pedig 70 milliárd forintot költ majd az állam erre.

Önök szerint:

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.