Lila nadrágot kisfiúra? Botrány az oviban!

Olvasási idő kb. 4 perc

Az ovi szerint nem megfelelő a gyerek ruhája, tiszta, nem szakadt, de lila! Miközbeb száz éve még fiúk hordták a rózsaszínt. Gyerekek és ruhaszínek.

Andi barátnőm kisfia öt éves. Az idei tanévben harmadszor hívatta be az óvodavezető, a probléma pedig a kisfiú öltözködése: anyuka helytelenül öltözteti. Mit gondolnak, mi lehet a probléma a gyerek ruhájával? Szakadt, piszkos, nem az évszaknak megfelelő? Nem, nem ez a baj. Az a baj, hogy lila.

A kis Áronnak ugyanis van egy nővére, aki már iskolás, és akitől ennek megfelelően ruhákat örököl. Andi pedig úgy gondolta, nem dobja ki a nem kifejezetten lányos ruhákat, hanem ráadja a kisfiúra. Most nem mindegy, milyen színű body-t büfiz le vagy ken össze spenóttal? De nyugalom, nem húzza a fiúgyerekre a teljes hellokitty-s, csillámpónis, rózsaszín pillangós ruhatárat, ő is tudja, hogy van egy határ. Ugyanakkor a játszótérre, óvodaudvarra alkalmasnak találta a lila melegítőnadrágot még fiú részére is. Ugyanígy azt a csíkos pulóvert is ráadta a kisfiúra, amelynek a csíkozásában a zöld és a sárga mellett rózsaszín csíkok is vannak. Ami még durvább, a harisnyanadrágos téli időszakban a nadrág alá egy-egy lányosabb harisnya is becsúszott, például egy fehér alapon kék és rózsaszín pettyes.

Az óvónők szerint az ilyesmivel azonban óvatosan kell bánni, hiszen összezavarhatja a kisgyermek épp kialakulóban lévő nemi identitását. Nem beszélve arról, hogy ovistársai még csúfolták is a pulóveren lévő rózsaszín csík miatt. Ők biztos nem látták, hogy még Beckham is hord rózsaszínt.

Rózsaszínt a fiúkra?

A gyermekruhák színkódját mindenki ismeri, az alapszabályokkal még a legmegrögzöttebb gyermektelenek is tisztában vannak. Lányra rózsaszín, fiúra kék. Ami a legdurvább, a gyermekruhaboltok és a fast fashion-boltok gyerekrészlegei sokszor nem is tartanak nagyon más színeket, a fiúkhoz esetleg becsúszhat még némi zöld, a lány-részlegre meg halványlila, de itt meg is áll a változatosság. Emlékszem, egyszer szégyenszemre elfelejtettem, terhes ismerősünk milyen nemű gyermekkel várandós, és próbáltam uniszex gyermekruhát keresni ajándékba. Nem volt könnyű: még a fehéreken is van egy kis fodor vagy rózsaszín lepke, illetve kukásautó.

De nem volt ez mindig így. Néhány évtizeddel ezelőtt, bármilyen meglepő, a nyugati világban a kisfiúkat öltöztették rózsaszínbe, a lányokat pedig kékbe. És mind szoknyás ruhácskákat viseltek.

Egyáltalán miért kellenek színkódok? Régen nem volt ilyen!

Az egész a 20. század elején kezdődött: azelőtt egyáltalán nem létezett a nemekhez kapcsolódó szín. Sem a rózsaszín, sem a kék nem számított sem fiúsnak, sem lányosnak, mi több, felnőtt férfiak is simán felvettek rózsaszínt. Egy francia szerző, Xavier de Maistre 1794-es könyvében simán azt javasolta a férfiaknak, hogy a hangulat javítása érdekében fessék ki rózsaszínűre a szobájukat.

Fotó: Shutterstock

Mindez az 1920-as években kezdett változni, amikor is a kisfiúknak egyre inkább a rózsaszínt javasolták, lányoknak pedig a halványkéket. Feltehetőleg emögött részben az az elgondolás áll, hogy a fiúk kis katonák, a brit hadsereg díszegyenruhája pedig piros volt, és ha a felnőtt katonák pirosban járnak, akkor a kis katonajelöltek járhatnának ennek halványabb változatában. Az egész mögött persze a gyermekruha-maffia áll: az agymosott szülők így valószínűleg több ruhát fognak vásárolni, hiszen csak nem öltöztethetik kékbe azt a szerencsétlen kisfiút! Amikor az lányos szín. Mit szólnak majd az óvodában?

Akkor mégis, hogyhogy a lányok kapták végül a rózsaszínt? Nem tudjuk. Az 1940-es évektől kezdve sorra jelentek meg az olyan gyermekruha-katalógusok, amikben már kékbe öltözött kisfiúkat és rózsaszín lánykákat mutattak.

Fehér szoknyácskák mindig, mindenkinek

Az olcsó és anyagkímélő mosóporok, színtartó ruhafestékek és a mosógépek megjelenése előtt természetesen szó sem volt ilyesmiről. Az összes gyereket fehérbe öltöztették, mert azt lehetett a legkönnyebben kimosni akármilyen forró vízben, ha kellett, hipózni, és nem fakult ki. A gyerek ünneplő ruhája lehetett esetleg valamilyen színű.

A szoknyás ruhácskák magyarázata: egyrészt, könnyű bennük pelenkát cserélni, másrészt ahogy a gyerekek nőnek, egy ruha formájából adódóan valószínűleg több ideig lesz jó a gyerekre, mint a precízen méretezett rugdalózók vagy fix derekú és hosszúságú nadrágok. A 18. századi fotókról tehát körülbelül ötéves korig lehetetlen eldönteni, fiút vagy lány ábrázolnak: mindegyik kis fehér ruhát és loknis hajat visel.

Fotó: Shutterstock

És tényleg jobban áll nekik?

Hogy kinek mi áll jobban, azt rábízzuk az Önök és gyermekeik ízlésére. Ugyanakkor azzal kapcsolatban már léteznek kutatások, hogy a gyerekek többsége mit választana. A színek iránti preferencia ugyanis már nagyon korán, 12 hetes korban megjelenik, innentől kezdve a csecsemő már bizonyos színekhez vonzódhat, másokat elutasíthat. A csecsemőknek legjobban a piros, a rózsaszín és a kék tetszik, és jobban szeretik a hideg színeket a meleg színeknél. A kutatók már itt is leírtak nemi eltéréseket: a lilát jobban szeretik a lányok, mint a fiúk.

Egy másik tanulmány során héthónapos és ötéves kor között gyerekeknek mutogattak színeket. Kiderült, hogy a lányoknál körülbelül két éves kor után jelenik meg a rózsaszínhez való vonzódás: a kétéves lányok gyakrabban választottak rózsaszín tárgyakat a kétéves fiúknál, két és fél éves korukra pedig már egyértelműen a rózsaszínt választották ki több szín közül. Ezzel párhuzamosan a hasonló korú fiúk kerülni kezdték a rózsaszínt. Ez természetesen minden valószínűség szerint környezeti hatás: kétéves korukra szépen megtanulják a gyerekek, melyik az ő színük.

Fotó: Shutterstock

És most nézzünk mélyen magunkba: akármilyen toleránsak vagyunk, azért egy rózsaszínbe öltöztetett kisfiún mi is megrökönyödnénk egy pillanatra. Vagy nem? 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.