Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Viszont szülés után jobban eligazodunk a térképen. A terhesség és az anyaság érdekes hatásai az agyra.
Közhely, hogy a nők a terhesség alatt kicsit megőrülnek, figyelmetlenek lesznek, állandóan aludni akarnak, aztán meg hirtelen felpörögnek, és ez mind semmi ahhoz képest, ami a szülés után történik. Mindannyian láttuk már, hogyan változnak addig racionális, éles eszű közgazdász és fizikus barátnőink szórakozottan gügyögő anyaállattá.
Én mondjuk az első hetekben a kialvatlanságnak és a bezártságak tudtam be, hogy beszélgetés közben nem jutottak eszembe alapvető szavak és kifejezések, illetve egy napra a mosógépben felejtettem a mosott ruhát . Louanne Brizendine, a Kaliforniai Egyetem pszichiáter professzora szerint azonban mindezeknek biológiai oka van: a nők agya átalakul, többek között összezsugorodik a terhesség alatt. De nem kell pánikba esni, úgy fél év múlva visszanyeri eredeti méretét.
Vegyük például a szíriai aranyhörcsögöt
Sok nő egyáltalán nincs oda a gyerekekért, őszintén szólva engem is többnyire hidegen hagyott más gyereke. Vannak, akik ebből azt a következtetést vonják le, hogy ők nem valók anyának, hiszen nem érdeklik őket a barátaik csúszómászó nyolchónapos ikrei, a szomszéd folyton taknyos és kiabáló kisfia meg egyenesen az idegeikre megy. Nem kell aggódni: a terhességgel és a szüléssel járó változások ezen mind segítenek, és borítékolható, hogy a saját gyerekünket többnyire (vagyis rosszabb napjainkat leszámítva) imádni fogjuk.
Ugyanígy van ezzel a szíriai aranyhörcsög is: a még sosem szült, hajadon hörcsögnők jó esetben ügyet sem vetnek mások kölykeire, rosszabb esetben megeszik őket. Ezzel szemben szülés után etetik, tisztán tartják a saját kölykeiket, mi több megvédik őket a portyázó szinglihordáktól is. Ezt a viselkedést az emlősöknél, beleértve az embert is, a szülés, a szoptatás, a csecsemő szaga és gyakori érintése váltja ki – ezek hatására ugyanis oxitocin termelődik az agyunkban, az oxitocin pedig a kötődést elősegítő vegyület. Mivel az érintés és a szag is fontos szerepet játszik a dologban, ezért ember esetén nagyszülők, apák és örökbe fogadó szülők agyát is ugyanúgy elöntheti az oxitocin – ehhez persze nem elég egyszer megfogni a babát, sok együtt töltött idő és gyakori testkontaktus szükséges.
Mínusz: összemegy az agyunk
A változás már a terhesség alatt megkezdődik és még csak akarnunk sem kell: Brizendine könyvében a karrierista befektetési elemző, Nicole terhessége harmadik hónapjában már csak ült a munkahelyén és álmodozva bámulta a tűzőgépet. Ennek az az oka, hogy a terhesség alatt az anya és a baba vérkeringése a méhlepényen keresztül összekapcsolódik, és a méhlepény által termelt hormonok az anya agyára is hatnak. Az anya progeszteronszintje jelentősen megemelkedik: a nem terhes időszaknak akár százszorosára, ami nyugtató, álmosító hatású. Részben ennek köszönhető, hogy a terhes nők gyakran feledékennyé és szórakozottá válnak. Nyugalom, ez még nem az időskori szellemi hanyatlás jele, és el fog múlni, amikor a progeszteronszintünk visszatér a hétköznapi értékekhez.
A terhesség során a női agy mérete MR-vizsgálattal kimutathatóan csökken. A csökkenés nem egységes: bizonyos agyterületek megnőnek, mások zsugorodnak. Ennek okát csak sejtik a kutatók, mindenesetre biztos, hogy agyunk ilyenkor hormonális hatásra komoly átrendeződésen megy keresztül. A zsugorodás ugyanis nem azt jelenti, hogy kevesebb lesz az agysejtek száma, csupán azt, hogy bizonyos agysejtek közötti kapcsolatok felszámolódnak, helyettük mások épülnek ki, felkészülve az új típusú igénybevételre.
Plusz: ezentúl eligazodunk a térképen!
A szülés környékén a terhesség alatti magas progeszteronszint nagyon gyorsan visszazuhan a szokásos szintre, a szülés alatt és utána pedig hatalmas mennyiségű oxitocin hormon kerül a vérkeringésbe. Az oxitocin sok mindenre jó: a méhben ez indítja be a fájásokat, ugyanakkor agyi régiókra is hatva a bizalom és a kötődés kialakulását segíti.
A szülést követően a nők egy részének javul a térbeli memóriája, vagyis kevésbé lesz hajlamos eltévedni, mások rugalmasabbak és bátrabbak lesznek nem szült társaiknál. A térbeli memória javulása szintén az oxitocin hormonnak köszönhető – a kutatók ennek már a pontos mechanizmusát is ismerik. A jelenség nem csak az embereknél figyelhető meg, a már szült nőstény patkányok például szintén bátrabbak, ügyesebben tájékozódnak a labirintusban és sokkal hatékonyabbak a zsákmányszerzésben hajadon társaiknál.
Non plus ultra: jobb mint a kokain!
Bár a szoptatás, akárhogyan is szépítjük a dolgot, elég sok kellemetlenséggel is jár, mégis sok nő valahogy nehezen tudja abbahagyni. Ennek is az oxitocin az oka: szoptatáskor ez a hormon szabadul fel a nő agyában, és közvetve emeli a dopaimszintet is, hasonló agyi aktivitást hozva létre, mint egyes drogok vagy a romantikus szerelem. Erről a cuccról néha nehéz lehet lejönni: nemrég szült patkányok például egy kísérlet során kokain és szoptatás között választhattak és bármily meglepő, a kokaint elutasítva inkább az éhes kispatkányt részesítették előnyben.
Oxitocin akkor is termelődik, amikor a babát testkontaktusban tartjuk, vagyis ölelgetjük, vagy épp hordozzuk. Ez tehát ördögi kör: minél többet szoptatjuk és ölelgetjük a babát, annál jobban fogjuk élvezni az anyaságot, és annál többet akarjuk majd ölelgetni és szoptatni a babát. Egyesek arról is beszámolnak, hogy feszültek, nyugtalanok lesznek, ha kimarad egy szoptatás – én például nem tudtam aludni, amikor egyszer-egyszer más fektette a babát, hiába voltam hullafáradt, elvonási tüneteim voltak: hiányzott az esti szoptatás oxitocinlökete.
Ha eközben azt éreznénk, hogy még a terhes hónapoknál is jobban elhülyültünk, az teljesen természetes: a sok oxitocin szórakozottá és befelé fordulóbbá teszi az embert. A koncentrációért felelős agyterületeket nagyjából az első fél évben lefoglalja a csecsemőnkről való gondoskodás, ehhez jön még az alváshiány és az oxitocinlöket, szóval ember legyen a talpán, aki képes ebben az életszakaszban más területeken is teljesíteni.
Mindez csak egy ideig tart: a kutatások szerint a terhesség alatt összezsugorodott agyunk nagyjából a gyerek fél éves korára nyeri vissza eredeti méretét, és nagyjából ugyanekkor, a hozzátáplálás megkezdésével a szoptatások is csökkennek, vagyis lassan, de biztosan ismét gondolkodó lénnyé változunk.
