Hatalmas szakadék tátong aközött, hogy mit gondolunk elméletben ideálisnak a családalapítással kapcsolatban, és hogy mi történik a valóságban - derült ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyet az MSD Pharma Hungary Kft.készített. Például: ugyan a magyarok 80 százaléka véli úgy, hogy érdemes 30 éves kor alatt szülni, a valóságban viszont csak a nők 12 százaléka, a férfiaknak pedig alig 3 százaléka válik szülővé a harmincadik születésnapja előtt.
Nem meglepő módon a késői gyerekvállalás fő oka a karrierépítés, vagyis valamiféle anyagi biztonság megteremtésének vágya.
A magyarok
- 12 százaléka, a családalapítás előtt állók 27 százaléka véli úgy, egyetlen gyerek felnevelésére sincsen pénze
- A lakosság 41 százaléka csak egy gyereket tudna felnevelni
- 42 százalék érzi úgy, hogy két gyerekre van pénze,
- négy százalék vállalná a három
- és mindössze 1 százalék a háromnál több gyerek anyagi terhét.
Régi gumicsont, hogy az anyák fele úgy érzi, választania kell a gyerek és a karrier között, ahogy az is, hogy a nők szerint nehéz összeegyeztetni a kettőt. De a kutatásnak része az is, hogy megnézték, hogyan támogatják a különböző európai országok az anyákat. Itt nem csak a konkrét pénzügyi segítségre kell gondolni, hanem például arra is, hol mennyire elterjedt például a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve azt is vizsgálták, mekkora a nők foglalkoztatottsága áltaban.
Svéd anyának lenni a legjobb
Foglalkoztatás szempontjából a legjobb svédnek lenni: az ott élő nők közel háromnegyedét alkalmazzák. Az öt vizsgált ország közül Magyarországon és Romániában a legszomorúbb a helyzet: csak minden második munkaképes korú nőnek van munkája – az EU-s országokat figyelembe véve ezzel az értékkel a 22. helyen állunk.
Hasonló arányok figyelhetőek meg a részmunkaidőben dolgozó nők esetében is: míg Svédországban a nők több mint harmadának (38%) van lehetősége napi 8 óránál kevesebbet dolgozni, addig nálunk alig a nők tizedének (9%). Magyarország a 25. helyet foglalja el az EU tagállamok között, csak Horvátországban, Bulgáriában és Szlovákiában dolgozhat kevesebb nő részmunkaidőben.
Szülési szabadságok és állami pénzek máshol
Ha a szülés után járó időt nézzük, a magyar anyák vannak a legjobb helyzetben, nálunk 3 évig jár valamilyen támogatás . Ugyanakkor az is látszik, hogy a hosszú szülési szabadság biztosan nem hozza meg a gyerekvállalási kedvet: Franciaország – ahol már a szülés után 10 héttel visszamennek dolgozni az anyukák – a legtermékenyebb, míg Magyarország a 23. helyen áll.
- Franciaországban jellemzően 16 hetes szülési szabadságra mennek a nők (ebből hat hetet a szülés előtt vesznek ki) , az apukák pedig 11 (egymást követő) napot vehetnek ki, de később jelentős anyagi segítséget kapnak a családok a gyerekneveléshez. Itt létezik egyszeri szülési segély (923 euró), egyszeri örökbefogadási segély (1 846 euró), családi pótlék (90-184 euró), illetve jövedelemvizsgálathoz kötött iskolakezdési támogatás is (360-390 euró). Az adórendszer a három vagy több gyermekkel rendelkezőket részesíti előnyben, a bölcsődék pedig kéthónapos kortól várják a gyerekeket, és az ellátás díja a család vagyoni helyzetétől függ.
- Svédországban a két szülő együtt 16 hónap szabadságra jogosult, amit rugalmasan oszthatnak be, és 13 hónapig a fizetésük 80 százalékát is megkapják. A családi pótlék havi összege 122 euró gyermekenként, de a nagycsaládosok ezen felül kaphatnak akár 145 eurós kiegészítést is. A szegényebb családoknak járó lakhatási támogatás pedig a magyar minimálbért is megközelítheti. Az állam nagyon komoly szerepet vállal az óvodák fenntartásában: az ellátás heti 15 órában ingyenes, és a családok változó összeget fizetnek (ami nem lehet több, mint a havi bevételük 3 százaléka és 146 euró). Nem csoda, hogy minden második három év alatti és csaknem az összes 3-6 év közötti óvodába vagy bölcsibe jár.
- A finneknél az anyukák 18 hét, míg az apukák 9 hét szülési szabadságot kapnak. Ezen felül van 26 hét családi szabadság is, hogy valamelyik szülő garantáltan otthon maradhasson a gyermek egyéves koráig. Aki munkából megy szülni, az előző évi jövedelmének 70-90 százalékát kapja, az állás nélküliek pedig naponta 23,8 euróban részesülnek. Itt még a svédeknél is magasabb családi pótlék járhat: gyerekenként akár 189 eurót is kaphatnak a szülők, az egyedülállók pedig további 48 euró pótlékban részesülnek.
- Romániában 12 hónapig jár a gyermeknevelési támogatás (ami a megelőző 12 hónap nettó átlagjövedelmének a 85 százaléka), és ha a szülő visszatér dolgozni 1 év után, a gyerek kétéves koráig havi 110 eurót is utal az állam. Külön támogatást kapnak azok a családok, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 120 eurót. Az állami extrajuttatás a gyerek kétéves (fogyatékossággal élő gyermek esetében hároméves) koráig 45 euró.
- Magyarországon a szüléstől számított 24 hétig a napi átlagkereset 70 százalékával támogatja az állam az újdonsült anyukákat – ez a bevétel egyébként adóköteles. A GYED a gyerek 24 hónapos koráig jár, és 2014-ben maximum havi bruttó 142 100 forint volt az összege. Ezt követi egy év GYES, ami minden hónapban 28 500 forint.
