Azok után, hogy kiderült, nem valós az a sztereotípiára,miszerint Németországban nem lehet munkaszerződés nélkül lakást találni, a bejelentkezés volt a legelső, amit el kellett intézni. Ez nagyon fontos azok számára, akik letelepedési szándékkal érkeznek az országba. Ha ugyanis nincs németországi bejelentett lakcímünk, akkor nem nyithatunk németországi bankszámlát, nem lehet németországi betegbiztosításunk, és nem igényelhetünk német adókártyát sem.
A bejelentkezést minden városban a helyi Bürgerbüro-ban vagy Rathaus-ban (magyarul: városháza) lehet megtenni. Szerencsesorozatunk ezen a ponton is folytatódott, a freitali Rathaus ugyanis szinte velünk szemben van, és bő tíz percen belül sikerült bejelenteni az egész családot.
A lakcím bejelentéséhez érvényes személyi igazolványra vagy útlevélre van szükség, és a bérleti szerződésre. Felnőtteknek személyesen kell megjelenni, a gyerekek bejelentkezését viszont a szülők is el tudják intézni. (Természetesen ebben az esetben is érvényes személyi igazolvány és útlevél szükséges, így a kisebbik lányomnak már három hónaposan megcsináltattuk a személyit.)
Kelet-Németországban viszonylag kevesen beszélnek angolul, úgyhogy férjem a kitűnő angol és haladó német nyelvtudásával hiába is próbálkozott a könnyebbik utat választani. Az ügyintézés így is gyors volt, az ügyintézőt pedig csak a tények érdekelték, úgyhogy teljes mértékben mellőzve voltak az olyan jellegű kérdések, hogy miért költöztünk az országba/városba, van-e már bejelentett munkahelyünk, stb.
Vallja magát ateistának, ha nem akar egyházi adót fizetni
Érdekes dolog viszont, hogy a bejelentkezésnél meg kellett mondani azt is, hogy milyen vallásúak vagyunk, illetve tartozunk-e valamilyen egyházi közösséghez. Ez az egyházi adó miatt fontos, aminek mértéke tartománytól függ, de általában az SZJA (Lohnsteuer) 8-9 százaléka, amit automatikusan levonnak a jövedelemből.
Mi ateisták vagyunk, nem tartozunk egy egyházhoz sem, így nem kell adót fizetnünk, de nem is használhatjuk az egyházi épületeket, szolgáltatásokat.
Lakcímkártya nincs, a későbbiekben a bejelentkezésnél kapott Anmeldebestätigung (egy A4-es nagyságú papír) igazolja a hivataloknak, bankoknak és bisztosítóknak, hogy állandó lakhelyünk van Németországban. Szóval ne várja majd senki, hogy mondjuk postai úton kézbesítik a lakcímkártyát, mert az nincs, és a magyar lakcímkártyát (ha van) sem kérik a személyi igazolvány, illetve az útlevél mellé az ügyintézéshez.
A személyes adatok változását mindenképp be kell jelenteni, ami azt jelenti, hogy nekünk a jövőben a gyerekek vezetéknevének módosulása miatt újabb kört kell majd futni. Ráadásul nem lesz elég a friss útlevél bemutatása, hanem hivatalos fordítás kell a gyámhivatal határozatáról.
Nagyjából ennyit érdemes tudni a lakcím bejelentésének módjáról, amit egyébként minimális német nyelvtudással is könnyedén el lehet intézni, nem szükséges hozzá tolmács/tolmácsoló ismerős. Az ügyintézők ugyanis maximálisan segítőkészek, a felmerülő kérdésekre pedig az "anmeldebestätigung" kifejezésre rákeresve fel lehet készülni az internetről is, megtalálható a formanyomtatvány.
