Mikor? Mit ünneplünk? Milyen szokásokkal? Ha önök is minden évben elfelejtik, itt az összefoglaló.
Valószínűleg kommentelők hadának megvetését vonom magamra, amikor bevallom, minden egyes évben elfelejtem, mit ünneplünk pünkösdkor. Minden évben utánanézek, némi rutinnal a zsebemben mostanában már előre, aztán a kérdések megválaszolása után rendre el is felejtem a következő esedékesség idejére.
Ha önök is hasonlóan járatlanok a témában, itt a pünkösdi kérdezz-felelek, hogy ne akkor kelljen guglizni, amikor a gyerek rákérdez.
Mikor?
A húsvéthoz hasonlóan - illetve abból adódóan - a pünkösd is mozgóünnep. Ideje a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfő. Kis ismétlés: a húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtöltét követő első vasárnap, vagyis március 22 és április 25 között bármikor lehet.
Ahogy pünkösd mindig a húsvét utáni 50. napra esik, az ünnepkörhöz tartozik még a 40 napi csütörtök, amit áldozócsütörtöknek hívunk. Ez Krisztus mennybemenetelének napja, az egyház az évi egyszeri áldozás határidejéül ezt a napot szabta meg, sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.
Pünkösd utáni második hét csütörtökjén (húsvét utáni 60. nap) következik az Oltáriszentség ünnepe, vagy más néven Úrnapja, amikor "Krisztus testét" hordozzák körbe egy körmeneten.
Miért így hívják?
Az ünnep neve a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered. Az ünnep zsidó eredetű, a Pészah szombatját követő ötvenedik napon ünnepelték eleinte a befejezett aratást, később pedig azt, hogy Isten Mózesnek adta törvényeit a kőtáblákon.
Mit ünneplünk ilyenkor?
A keresztények ilyenkor a Szentlélek "kiáradását" ünneplik. A Szentlélek ezen a napon áradt ki az apostolokra, vagyis lángnyelvek formájában szállt le rájuk. Az apostolok ezután indultak el prédikálni, és ezt követően alakultak meg az első keresztény gyülekezetek is. Végsősoron tehát ez a keresztény egyház szülinapja. Kevésbé romantikus értelmezésben ekkor indult világhódító útjára a kereszténység.
Hogyan ünnepelték?
A pünkösdhöz számtalan népszokás kapcsolódik, még ha semmit sem tudunk az egészről, a "pünkösdi királyság" kifejezést már akkor is hallottuk. A népi szokásokban nálunk és máshol is keverednek a vallásos, a pogány és a régi római elemek.
Pünkösdi király
A pünkösdi királyválasztás első írásos nyomai hazánkban a 16. századból erednek. Bár vidékenként kicsit más kiváltságok kapcsolódtak hozzá, pünkösdi királynak lenni valóban óriási királyság volt, számos, egy évre érvényes előjoggal. Jellemző volt, hogy a megválasztott legény egy évig ingyen ihatott a helyi ivóban, hogy tilosba tévedt jószágai miatt nem kapott büntetést, egy évig minden lakodalomra és mulatságra hivatalos volt. A pünkösdi királyt különféle ügyességi versenyeken választották ki, jellemzőek voltak a lovaspróbák. Jókai Egy magyar nábobjában is választanak Pünkösdi királyt, itt elolvashatják, hogyan szerezte meg a címet Kis Miska a hat éve uralkodó, a dicsőségtől elborult Mártontól Jancsi úr birtokán.
Pünkösdi királyné
Nem csak királyt, de királynét is választottak ilyenkor, ez a szertartás eleinte inkább a termékenységvarázslás rítusából eredt, később a hangsúly az adománygyűjtés irányába tolódott el. Ez többé-kevésbé tulajdonképpen egy szépségkirálynő-választás volt, sok helyen egyszerűen a legszebb kislányt öltöztették be díszes ruhába, és jártak vele körbe a faluban. Máshol nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a legszelídebb, legszorgosabb szép lány legyen a királynő.
A királynő és családja gyakran kapott ajándékokat a helyi földesúrtól, és a jó termés biztosítása érdekében a helyiektől is. Ehhez olyasmiket kellett tennie, hogy ha megcsiklandozták, nevetés közben ne mutassa ki a fogát - ezzel biztosította, hogy jól mennek majd a gazdaságok ügyei a következő évben is. Máshol mondókázással, virágsziromszórással biztosította a háziak jószerencséjét. A szokás valószínűleg a 13. századból, Bolognából ered, ahol a "májusi grófnőt" ünnepelték. Ha szeretnének még ilyen témájú képeket nézegetni, itt megtehetik, Barsi Hajna több fotót is feltöltött édesapja képeiből, lapozzanak le a hozzászólásokhoz, ott találják őket.
Törökbasázás
A törökbasázáshoz általában a környék egyik égetnivalóan komisz kölykét választották. Őt beöltöztették buggyos török nadrágba, a ruháját jó vastagon kitömték szalmával. Aztán a fiút - időnként láncon - körbevezették a faluban, és aki csak érte, ráhúzott egyet egy gallyal. Más variációk szerint házról-házra járt, ugrálnia kellett ahányszor megcsapták, cserébe tojást és pénzt kapott.
