Áldás vagy átok karácsonykor szülni/születni?

Olvasási idő kb. 5 perc

Milyen karácsonykor születni? És szülni? És szülést vezetni? A legrosszabbul az apa jár, mert a haverok csak napok múltán érnek rá tejet fakasztani.

Karácsony környékén szülni és születni átok és áldás is lehet. Egy brit oldalon futottam bele abba a vitába, miszerint ha karácsonyra vagy kiírva, érdemes-e korábban megindíttatni a szülést, hogy ne pont az ünnepekre essen.

A válaszolók egyharmada a mesterséges szülésindítást választotta volna, 55 százalékuk gondolta úgy, hogy még ilyen zűrös napokon is jobb inkább a természetre hagyni a dolgot, a többiek bizonytalanok voltak. De miért ilyen rossz karácsonykor szülni? A fenti fórumon a kismamák azzal érveltek, hogy nem szeretnék a karácsonyt kórházban tölteni, jó lenne az ünnepekre már otthon lenni a babával, illetve nem akarnak kiszúrni a születendő gyermekkel sem, hiszen a karácsonyi születésnap nem túl szerencsés.

Fotó: Shutterstock

Isaac Newton, Humphrey Bogart, és Annie Lennox is ekkor születtek, őket nem tudtuk elérni, de megkérdeztük érintett ismerőseinket, mivel jár, ha valakinek karácsonykor van a születésnapja? Milyen karácsonykor szülni, születésnapozni, és milyen szülést vezetni?

Kata: karácsony extrákkal

Két nappal karácsony előtt van a szülinapom, de a családban mindig karácsonykor ünnepeltük. Az ünneplés abból állt, hogy a karácsonyi vacsora után, amikor már mindenki degeszre ette magát bejglivel és mozdulni sem bírtunk, anyukám még behozott egy gyertyákkal feldíszített csokitortát. Elfújtam a gyertyákat, kívánhattam valamit, és ekkor kaptam meg a szülinapi ajándékaimat.

Utána lementünk „megtalálni” a karácsonyi ajándékokat a karácsonyfa alatt. Így én kétszer kaptam ajándékot, a többiek meg csak egyszer. A rokonlátogatásokkor is az volt a jellemző, hogy a rokonok mindig adtak nekem valami kis plusz ajándékot, vagy ha pénzt adtak, akkor valamivel több pénzt, mivel szülinapom is van. Nekem a sima karácsony helyett mindig extrákkal teli karácsonyom volt, ettől kivételezettnek éreztem magam.

Felnőttként sem emlékszem semmi hátrányra, a férjemtől is dupla ajándékot kapok. Néha szülinapi bulit is szoktam rendezni karácsony előtt vagy után, még nem volt rá példa, hogy az ünnep közelségére való tekintettel lemondták volna a barátaim, sőt, ez az időszak amúgy is többnyire a buliké, a céges karácsony meg az előszilveszter közé tökéletesen passzolt a szülinapi bulim is. Ilyenkor az emberek többsége úgyis itthon van, míg például júliusban, gondolom, lehetetlen lenne bármit megszervezni.

Andris: lelki traumák, elfelejtett ajándék

Jézussal ellentétben - akinek születésnapját 350-ben Gyula pápa hozta karácsonyra - én tényleg december 25-én születtem, és ennek nem örülök. Kisgyerekként az ajándékok terén okozott ez némi lelki traumát. Az eleve nem tetszett, hogy egyidőben kapom meg a karácsonyi és a születésnapi ajándékokat (hiszen így év közben nem volt külön születésnapom, amikor csak engem ünnepeltek, és nem kavart be holmi megváltó), de ráadásul mindig akadt pár rokon, aki elfeledkezett rólam.

Fotó: Shutterstock

Ők, amikor a második szelet bejglinél eszükbe jutott, hogy ennek a gyereknek most van a születésnapja, általában úgy reagálták le a helyzetet, hogy a karácsonyi ajándékomat az "és akkor ezt születésnapra is" kommentárral adták át. Én meg matekoztam, hogy öcsém kapott egy legókészletet karácsonyra, én egy ugyanolyan legókészletet karácsonyra ÉS születésnapra, és hát sehogy sem jött ki.

Nagyobb gyerekként pedig inkább az zavart, hogy szinte lehetetlen volt születésnapi bulit tartani, mert mindenki vagy a karácsonyra készült, vagy a két ünnep között punnyadt a családdal. Felnőttként már csak az bosszant, hogy valahányszor ügyet intézek, mindig akad valaki, aki a személyimre nézve megkérdezi, hogy "jé, maga karácsonyi gyerek?", mintha ez valami szuper dolog lenne. Most komolyan, erre mit kell mondani? Nem, bakker, húsvéti vagyok.....

Laci: szenteste több szülést is vezettünk

Szülész-nőgyógyász szakorvosjelöltként tavaly a kórházunkban én voltam az egyik ügyeletes 24-én. Ez azt jelenti, hogy 24-én reggel nyolctól 25-e reggel nyolcig vagyunk bent és fogadjuk a pácienseket. Tavaly a többiekkel, akik szintén aznap ügyeltek (ügyeletvezető, szülésznők, műtősök) már előre megbeszéltük, ki mit hoz, valami finomságot a közös vacsorához, ezeket aztán kitettük egy asztalkára és úgy terveztük, hogy mindannyian, közösen leülünk estefelé elfogyasztani őket.

Persze, aztán úgy alakult, hogy nem volt valami nyugis ügyelet, sokan jöttek, olyan egyszer sem volt, hogy mindenki egyszerre ráért volna, de azért így is jó volt. A szülésznők feldíszítették a szülőszobát is, egy kis műfenyő és égősorok voltak, szépek. Állítólag már vagy húsz éve ugyanezeket a díszeket teszik ugyanoda, de én még csak pár éve dolgozom itt, nekem újdonság volt.

A szülések persze ettől még ugyanúgy folytak, mint bármilyen másik napon. Szerintem itthon is előfordulhat, hogy a kismamák az ünnepre való tekintettel kérik a szülésindítást, természetesen ez csak akkor lehetséges, ha már terminusközeli, tehát legalább a 39. hetet betöltött terhességről van szó, bár tőlem mondjuk még sosem kértek ilyesmit. Fontosnak tartom, hogy ha fogadott orvosa van valakinek, akkor jó előre tisztázzák, hogy pontosan mikor tud bejönni az orvos szülést vezetni és mikor nem, és ha nem, akkor ismerős kollégának vagy az ügyeletnek adja-e át a pácienst, hogy ne okozzon ez szorongást, félreértést.

A kollégák elég különbözőek e tekintetben, általában szenteste kivételével be szoktak jönni, bár előfordulhat, hogy elutaznak, de olyat is tudok, akinek két kicsi gyereke van, tavaly mégis bejött 24-én este hatkor szülést vezetni.

Zsuzsa: az a karácsony kimaradt az életemből

Három évvel ezelőtt szültem, december 20-ra voltam kiírva, de a szülésznő szerint az első gyerekek és különösen a fiúk hajlamosabbak tovább odabent maradni. Kicsit aggódtam a karácsonyi szülés miatt, féltem, hogy nagy forgalom lesz az utakon, lehet, hogy el sem takarítják a havat, és nem tudtam, az orvosom például mennyire lesz elérhető – bár azt mondta, igen, de azért úgy gondoltam, biztos siet majd haza a családjához. Ezért bevetettem minden ismert szülésindító praktikát: szex, lépcsőzés, csípős étel, ananász.

Fotó: Shutterstock

A baba azonban nem sietett. Huszonnegyedikén hajnalban jelentkeztek az első fájások, rögtön tudtam, hogy ez már az, mivel három-négy perc telt csak el kettő között. Amikor már egy órája fennálltak, fogtuk a cuccainkat és a tökéletesen üres, karácsonyi fényekkel feldíszített városon keresztül rekordidő alatt beértünk a kórházba. December 24-én hajnali háromkor nincs dugó.

Úgy emlékszem, a portást nehéz volt kirángatni a fülkéjéből, kissé borízűhangon valami olyasmit morgott, hogy namivan, megjött a jézuska? A szülőszobán az ügyeletes orvos és szülésznő fogadott minket, eleinte kissé kelletlenül, aztán megvizsgáltak, és látták, hogy már két ujjnyira tágultam, onnantól kedvesebbek lettek. Felhívták a fogadott orvosomat, aki reggel hat körül ért be, addig a szülésznő volt velem, és persze a férjem. Dávid pedig pontban délben született meg természetes úton, 3750 grammal.

Én akkor már rég nem tudtam, milyen nap van, és amikor odaadták a kisfiút, még kevésbé érdekelt. Életem legszebb napja, és kész. A kórházban semmiféle karácsonyi hangulat nem volt, még karácsonyfára sem emlékszem, de őszintén szólva nem is ez foglalkoztatott. 28-án mehettünk haza, úgyhogy mondhatjuk, hogy az a karácsony teljesen kimaradt az életemből, és cseppet sem sajnáltam. Sokkal rosszabb volt szegény férjemnek, aki bár napközben minden nap bejött hozzánk a kórházba, de szenteste otthon ücsörgött egyedül, és a haverjai is csak napokkal később értek rá tejfakasztó bulit tartani.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.