Még véletlenül se adj aszpirint a gyereknek!

Olvasási idő kb. 3 perc

Ugyanis Reye-szindrómát okozhat. Utánanéztünk, mit jelent ez pontosan, de még mielőtt belekezdenénk, eszünkbe jutott ez a néhány sor:

Csőtörés van egy orvos villájában. A doki telefonon hívja az ismerős csőszerelőt

- Azonnal ugorj kocsiba, csőtörés van nálunk, a pincében már minden úszik!
- Nem mehetek, tudod hogy ünnepelünk. Itt vannak a gyerekek, az egész rokonság, hívjál valaki mást.
- Bezzeg mikor beteg valaki a családodból, mindig engem hívsz, és én mindig szó nélkül indulok.
- Igazad van, már jövök is.

...

A csőszerelő megérkezik, kinyitja a pincébe vezető ajtót. A harmadik lépcsőfokról bedob a vízbe két aszpirint és így szól
- Ha hétfőig nem apad le, hívjál újra!

És nem véletlen jutott ez eszünkbe, de talán nem csak nekünk van olyan háziorvos ismerősünk, aki a biztonság és az évek során duzzadó kórtörténet követhetősége kedvéért minden betegséget ugyanazzal a gyógyszerrel kezel. Láz, meghűlés, végtagfájdalom, „Adjon, anyuka drága, egy fél aszpirint neki!”

Persze sokszor mi magunk nyúlunk automatikusan az aszpirin után, ha fáj valamink, vagy érezzük, hogy a hőemelkedésünk egyre jobban kezd megtréfálni. Azt mondják, ezzel nincs is nagy gond, de ha gyermekünkről van szó, akkor jól gondoljuk át, mivel csillapítjuk a lázát, fájdalmát, mert az aszpirinnel állítólag csak még súlyosabb állapotba sodorhatjuk. A Reye-szindróma kialakulása akár halálos is lehet.

4 és 12 éves kor között a legveszélyesebb

Egyes kutatók szerint egyenesen tilos 12 év alatti kisgyermeknek adni a gyógyszert, míg más kutatók 18 éves korra emelik az alsó korhatárát az acetilszalicilsavval (az aszpirin hatóanyagával) vagy ezzel rokon gyógyszerrel való lázcsillapításra. A két életkori adatban ugyan nincs komolyabb megegyezés, mindenesetre tény, hogy gyermekkorban elég valószínű az életveszélyes Reye-szindróma kialakulása, amely gyulladást és duzzanatot okoz az agyban, és elfajulást a májban. Főként 4 és 12 éves kor közötti gyermekekben fordul elő, késő ősszel és télen.

A Reye-szindróma oka ismeretlen, bár jellemző módon bizonyos vírusokkal, többek között az influenza vagy bárányhimlő vírusával történt fertőzés után fordul elő, különösen akkor, ha acetilszalicilsavat szedett a gyermek.

A Reye-szindróma vírusfertőzés, például felső légúti fertőzés, influenza vagy bárányhimlő tüneteivel kezdődik. 4-5 nap elteltével, amikor az alapbetegségből kezd kilábalni, a gyereknek hirtelen nagyon súlyos hányingere lesz és hány. Emellett a láza is elkezd felfelé kúszni. Ha ezt tapasztaljuk, nincs mese, azonnal hívjuk ki az ügyeletes orvost, addig pedig csak hűtőfürdővel csillapítsuk a gyermek lázát.

Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nem kap időben segítséget a gyerek, egy nap leforgása alatt zavarttá válik, amit tájékozódási képtelenség, nyugtalanság és olykor görcsrohamok, eszméletvesztés (kóma), legsúlyosabb esetben pedig halál követ. A májelfajulás véralvadási zavarhoz és vérzéshez vezethet.

Aki túléli, az tényleg örülhet

És nem csak azért, mert összességében a gyerek halálozási esélye körülbelül 20 százalék, bár ez 2 százalék alatti és 80 százalék feletti is lehet aszerint, hogy az enyhe betegségben vagy a mély eszméletlenséggel járó formában szenved. Hanem azért is, mert akik túlélik a betegség heveny szakát, általában teljesen gyógyulnak, és ha később aszpirint kapnak, nem alakul ki náluk újra ez a kór.

Akiknek súlyosabb tüneteik vannak, azokban később bizonyos mértékű agykárosodás, például szellemi visszamaradottság, görcshajlam, rendellenes izommozgások vagy egyes idegek károsodása mutatkozhat.

A Reye-szindrómának külön kezelése nem létezik, a gyermekeket intenzív osztályon helyezik el, és csak tüneti kezeléssel tudnak javítani az állapotukon, ezért fontos a megelőzése, illetve más típusú lázcsillapító alkalmazása.

Ti mit használtok lázcsillapításra?

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Lolka
Lolka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?