Háton, hason vagy oldalt fekve? Nagyon nem mindegy.
A kisbabák legszívesebben abban a helyzetben tartják a fejüket, ahogy az anyaméhben is tették. Ezért az ágyat is azzal az oldalával kell a fal felé fordítani, amerre a baba feje néz. Hogy miért nem épp az ellenkező irányba? Hogy köze van e a hason fekvésnek a bölcsőhalálhoz, vagy hogy mikorra rendeződik a baba fejének deformációs problémája?
Tessék tovább olvasni.
Mi okozza a fej deformáltságát?
A fej deformáltságának oka többnyire a szülőcsatornában alakul ki születéskor, vagy később az alvási pozíció miatt. Ezért fontos, hogy a kicsi alvás közben is mozgassa a fejét, különben a fej hátsó része könnyen eldeformálódhat. Mivel a gyerekeknek egyszerűbb az egyik oldalra fordítani fejüket, ezért ennek kompenzálása érdekében a szülőknek valamivel a másik oldalra kell irányítaniuk a kicsi figyelmét. Például a fej elfordítására ösztönzi a babákat a szülők hangja, egy játék vagy zenélő játékóra.
A deformitás egyéves korra visszalakul
Amerikai gyermekorvosok becslései szerint a csecsemők kb. 13 %-ánál alakul ki az egyoldalú deformáció vagy a lapos tarkótájék. Általában a kisbaba négy hónapos korában a legnagyobb mértékű a deformáció, aztán fokozatosan visszaalakul. Ha a deformáltság nem javul, nem jön helyre az első életév folyamán a fej egyik- és másik oldalon tartása ellenére sem, akkor további orvosi vizsgálatokra van szükség.
Ha a kisbaba ébren van, és már magától fel tudja emelni a fejét, akkor is szülői felügyeletre van szüksége. Ez a gyakorlás erősíti a fej hátsó részét, valamint a nyak- és vállizmokat. (Az újszülött asszimetrikus fejformáját okozhatja fejdaganat, méhen belül elszenvedett tartós nyomás vagy külső koponyavérzés is.)
Szabad a kisbabát az oldalára fektetni?
A legújabb kutatások szerint a csecsemő oldalára fektetése valamivel biztonságosabb, mint a hason fekvés. Azonban távolról sem olyan biztonságos, mint a háton fekvés. Természetesen vannak olyan okok -különösen az egészen fiatal csecsemőknél-, melyek megkövetelik, hogy az egyik, vagy felváltva hol egyik, hol másik oldalukra fektessék őket. Ilyen lehet fejük aszimmetriája a születés után, vagy a nyak területén lévő izomrövidülések. Ezekben az esetekben mindig beszélni kell gyerekorvossal vagy gyógytornásszal.
A bukás okozza a bölcsőhalált?
Korábban a háton fekvést károsnak tartották a baba számára. Ennek hátterében az a félelem állt, hogy hányás közben a légutak elzáródhatnak. Ezért érveltek sokan inkább a hason fekvés mellett. Mára azonban rájöttek, hogy az egészséges csecsemőkre nézve ez nem jelent kockázatot és nincs összefüggés a bölcsőhalál és a bukás között.
3 érv a háton fekvés mellett
Mindenesetre az eddigi vizsgálatok ellenére bár nincs egyértelmű tudományos érv, mely a háton fekvés előnyben részesítése mellett szólna, mégis ezeket sorakoztatják fel érvként:
♦ Egy teória abból indul ki, hogy a csecsemő, amíg hason fekszik, túl kevés oxigénhez jut, mert ebben a pozícióban - az alvás mélységétől függően - gyengén lélegzik.
♦ Egy másik elképzelés szerint a csecsemő hason fekvésben megfulladhat, ha túl puha a fekhely. Ezért soha ne fektessék a babát vízágyra! A matracnak egészen keménynek kell lennie! Az állati szőrből készült vagy azt utánzó puha takarókat egyáltalán nem szabad használni csecsemőknél, ezek helyett legjobb egy lepedővel feszesen fedett kemény fekhelyet választani.
♦ Egy harmadik érv, mely a háton fekvésben történő alvás mellett szól, hogy a csecsemő hason fekve nagyon sokszor leteszi az arcát a fekhelyre, ahol tömegesen fordulnak elő mikroorganizmusok, melyek megtámadhatják a gyermek légzőszerveit.
Röviden a bölcsőhalálról:
Elnevezése onnan ered, hogy előfordulása az egy évnél fiatalabb csecsemőknél jellemző, akiket minden előzetes betegség, tünet nélkül holtan találnak kiságyukban. Kimutatták, hogy fiú csecsemőknél gyakrabban fordul elő, mint lányoknál, a meghalt csecsemők 60 százaléka fiú. A tragédiák általában az őszi-téli időszakban, többnyire az éjszakai órákban fordulnak elő, főleg a 2-4 hónap közötti csecsemőknél.
A hirtelen csecsemőhalál szempontjából rizikót jelent a koraszülöttség, az alacsony születési súly, a rossz szociális körülmény, ha a gyermek a szüleivel egy ágyban alszik, illetve a gyermeknek hasra - illetve az utóbbi kutatások szerint az oldalára - fektetése. Nem javasolt a gyermeket nagy paplanba bugyolálni, túlöltöztetni sem. Többszörösen fokozott rizikót jelent, ha a családban már fordult elő bölcsőhalál. A sokrétű kutatás ellenére a bölcsőhalál oka mindmáig megoldatlan kérdés maradt. Csupán annyi bizonyos, hogy azokban az országokban, ahol javasolták, hogy a csecsemőket háton fekvésben altassák, a bölcsőhalál gyakorisága sokszorosan csökkent.
Mi a teendő, ha a csecsemő magától meg tud fordulni az ágyban?
Ez esetben célszerű a babát hagyni úgy aludni, ahogy ő szeretne. Ha a csecsemő a három-négy hónapos kort elérve már magától meg tud fordulni, a szülőknek szinte alig lehet befolyásuk a kicsi alvási pozíciójára. Ezen időszak után tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a bölcsőhalál veszélye már elhárult.
Mit lehet tenni koponyadeformáció esetén?
Azokban az országokban, amelyekben a háton fektetés ajánlott, enyhén növekszik a koponyadeformációk gyakorisága. Ha ezt tapasztalja a szülő, érdemes megbeszélni a gyermekorvossal, aki elmondja, hogy elmondja pontosan mi a teendő, és milyen szabályokat kell betartani.
Deformitásra bukósisak?
Ausztráliában az elmúlt két évtizedben sikeres kampánnyal csökkentették a bölcsőhalálok számát. A háton altatás mára annyira jellemző lett, hogy rendkívül sok a szigetországban a lapos fejű gyerek - nem is véletlen, hogy erre válaszul mindenféle hülyeséget próbálnak csodaszerként eladni a megvezethetô szülőknek. A legismertebb, és orvosok szerint leghatékonyabb a lapos fej ellen a snowboardos bukó-kinézetű sisak, amelynek szükségességét természetesen orvosok mérik és írják fel. Akik próbálták, azok szerint a kötelező 8 hét viselés elsőre szörnyen hangzik, de gyorsan eltelik, az eredményért pedig többnyire nem sokallják az 515 ausztrál dollárt (vagyis a 120 000 forintot), amely 4 konzultációt és a sisak költségét foglalja magában.
Nagy-Britanniában ugyanakkor sok orvos úgy véli, a fejdeformitás nem kezelhető ilyen sisakkal. A Guardian cikke a brit orvosok idegenkedéséről szól, valamint arról, hogy se pro, se kontra nincs egyértelműen bizonyítva a sisak használatának eredménye.
Marad az, hogy drukkolunk.
A kisbabák legszívesebben abban a helyzetben tartják a fejüket, ahogy az anyaméhben is tették. Ekkor az ágyat azzal az oldalával kell a fal felé fordítani, amerre a baba feje néz, így ha valami érdekeset akar látni, meg kell fordulnia. Az is segíthet, ha a kis mozgó játékokat a kevésbé kedvelt oldalra függesztjük.
Ha a baba eleven és mozgékony, felügyelet mellett a hasára kell fektetni. Ez erősíti a has-, nyak- és hátizmokat, és jó felkészülés arra, hogy a baba fel tudjon ülni.
