Nem titok, hogy sokkal több bölcsődére lenne szükség, mint amennyi van. Egyre többen kényszerülnek visszamenni dolgozni, és hiába mondja magát családbarátnak a kormány, úgy tűnik, sikerült egy újabb lehetőséget találni a szülők pénztárcájának tovább csapolására.
Karácsony előtt pár nappal fogadta el az országgyűlés, hogy a bölcsődékben az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapíthasson meg a fenntartó. Ennek összege az egy főre eső jövedelem maximum 25 százaléka lehet.
Vegyünk egy átlagos családot, ahol az apa havi 150.000 forintot keres, az anya kap 25.500 ft GYES-t, és mellette 6 órában dolgozik nettó 70.000 forintért. A fenti képlet alapján tőlük elvileg gondozási díjként 61.375 forintot is elkérhetnek. Meredek, nem? Persze a legtöbb önkormányzat ennél jóval alacsonyabb összeget határoz meg, mely napi 100 forintnál kezdődik, azaz egy hónapra kb. 2100 Ft pluszba kerül a bölcsőde a (már eddig is fizetendő) étkezési díjon felül. Az étkezés költségei is nagyon eltérőek, van ahol napi 380 Ft-ból kijön, máshol 600 forintot is elkérnek, ami már eleve havi 7980-12600 Ft .
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke Szűcs Judit érdeklődésünkre elmondta, hogy felmérésük szerint a Budapesti kerületek és megyeszékhelyek 36,5 százaléka bevezette a gondozási díjat, 36,5 százalék még nem döntött, és 27 százalék nem tervezi a bevezetést. Jelenleg egy olyan kerület van egész országban, ahol a kerületben lakóknak sem étkezési, sem gondozási díjat nem kell téríteni, ez a budapesti XIII.
Ha az önkormányzat úgy dönt, a szülőknek jövedelembevallást kell készítenie, ezzel mentesülhetnek a gondozási díj megfizetése alól. Ebben azonban csak a családok bevételei szerepelnek, a hozzájuk tartozó kiadások nem. Elvileg nem csak a bevallást kell leadni, hanem a hozzá tartozó igazolásokat is, így nem nehéz kitalálni, hogy ezzel a saját vállalkozásban dolgozó, minimálbérre bejelentett szülők fizethetnek alacsonyabb díjat, míg a bejelentve dolgozók a magasabbat. Azt is az önkormányzatok döntik majd el, hogy a hiányzásokra és a nyári szünetre is fizetni kell-e majd. Több szakember is attól tart, hogy a változások hatására elterjednek az illegális bölcsődék, ahol egy otthon lévő anyuka vigyáz majd a többi gyerekre.
2009-ben vezették be az egységes óvoda-bölcsőde intézménytípust, mellyel a 10.000 főnél kevesebb lakosú településeken élők helyzetét akarták könnyebbé tenni, mivel ezeken a helyeken nem kötelező az önkormányzatnak bölcsődét működtetnie. Az új típusú napközbeni gyerekelhelyezést biztosító forma elviekben jó lenne, de nem igazán terjedt el, valószínűleg azért, mert nagy anyagi terhet ró az önkormányzatokra és számos megkötést tartalmaz.
