Testvérnapló: vajon emlékeznek-e majd a gyerekek a Dédire?

Olvasási idő kb. 2 perc

Az imádott Dédi elment. Hogy lehet ezt elmondani egy háromévesnek?

Dédi elment. Mindenféle előzetes szólás és felkészülés nélkül. Egyszercsak nincs többé. És én azon agyalok, vajon hogyan fogom ezt megmondani a gyerekeknek, ha még én magam sem értem.

A Dédi igazi jelenség volt. Egész lényét az éltette és vitte előre, hogy másoknak segíthessen: vasalt, főzött, mostott, takarított, gyerekfelügyelt – és mindezt nem csak a közvetlen családtagok, de az egész rokonság, sőt a háztömb, sőt lényegében az egész város számára. Ha a szomszéd felesége beteg volt, ő vigyázott arra, a család rendesen egyen, amikor hozzánk jött, nem tudtam úgy eldugni a vasalnivalót, hogy meg ne találja, és hívták és szerették őt mindannyian, akik csak ismerték. Mert belőle csak úgy sugárzott az élet.

De a legjobban Bence szerette. A "Mama" (ahogyan hívta) az egyik első szava volt, és amikor lementünk a nagyihoz látogatni, az első kérdése mindig róla szólt. Valami különleges szövetségben éltek ők ketten, amit mi meg nem érthetünk... Mi csak örülünk neki. Mamát lehetett fel és alá ráncigálni a lépcsőn, vele lehetett szaladgálni, a kezén volt néhány rendkívül izgalmas gyűrű ami Bencét már pár hónaposan lefoglalta, és amelyek segítségével Dédi legalább másfél éves koráig bele tudott tolni néhány extra falatot a vacsoránál.

Mindig mosolygott, és természetesen imádta a dédunokáit. És persze mindig ő nyert a barátnői unokáival való összehasonlításban, mert persze olyan szép egyik gyerek sem lehetett, mint a Bence meg a Laura. Meg olyan okos sem, erről is meg volt győződve. Bence nem tudom, a pajkosságát, az örök huncut mosolyát, vagy azt szerette-e benne, hogy ugyanabból a mesekönyvből mindig mást tudott neki mesélni, de a Dédi és ő tényleg egy húron pendültek.

"Mama, ne aggódj, veszünk neked túrós batyut!" - vigasztalta egy reggel, amikor Dédi egyszer valamin elgondolkozott. Dédi ezen akkorát kacagott, hogy még a szemközti házban is hallhatták. Ez volt az ő eszenciája: A belőle sugárzó életöröm fényénél rengetegen melegedtek. Az alig egyéves Laura a Dédi most kitett fényképét meglátva rögtön banánnal kínálta – de sajnos ő nem fog a Dédire emlékezni. Bence igen. Neki már most hiányzik, pedig nem is tudja, milyen messzire ment.

Én meg nem tudom, hogy mondjam el neki holnap: a Dédi nincs többé.

Hozzam fel én a témát, és meséljem el neki, hogy Dédi elment, egy csillaggá vált és most majd onnan néz le ránk? Várjam meg, míg odaérünk a nagyiékhoz, és akkor kezdjek bele? Á, az valószínűleg nem jó megoldás, hiszen ott most mindenki közel áll a síráshoz. Hogy meséljem ezt el Bencének úgy, hogy ne érezze árulásnak a Dédi halálát? Hogy miért ment el és miért nem köszönt, hogy miért nem jön megint játszani és miért nem alszik nálunk ahogy a legutóbb megígérte?

Nem tudom. Holnapig ki kell találnom.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Ser Emília
Ser Emília
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.