Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Tanszer, íróeszköz, sportcucc, ruha és cipő, és nem is biztos, hogy lesz új táska. Az emberek többsége nem szívesen költ 10 ezer forintnál többet iskolakezdéskor. Sokan az államtól várnának több segítséget.
Iskolakezdés, de mennyiből? Egy hazai kutatás szerint például a megkérdezettek több mint fele csupán 10.000 forintot lenne hajlandó beiskolázásra költeni, és a válaszadók jelentős része állami segítségre is számítana a tankönyvek megvásárlásához. Ugyanakkor tavaly óta nem csökkent azok aránya, akik 20-40.000 forintot, vagy akár ennél még többet is költenének gyermekeikre szeptemberben – derült ki egy online kutatásból.
Az iskola közelgő kezdetét ha nem is mindenki várja, de mindenki érzi. A legérzékenyebb talán a családi kassza, ami ilyenkor csappan meg a leginkább, pláne, ha több gyerekről van szó. Tanszerek, íróeszközök, sport-felszerelés, és akkor az új táskáról, a ruhákról és cipőkről még nem is beszéltünk. Egy biztos, az iskola kezdet nem csak a családok életében különleges időszak, de a bevásárlóközpontok forgalmában is.
A tanévkezdettel kapcsolatban a MOM Park online kutatása a 18-64 éves lakosságot kérdezte az iskolakezdéskor felmerülő költségekről. A kutatást a KutatóCentrum végezte, több mint 1000 felnőtt válaszadó véleményét vizsgálva.
A legtöbben csupán 10.000 forintot költenének
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók több mint a fele csupán 10.000 forintot tart elfogadhatónak iskolakezdési költségként. A válaszadók 27%-a 10-15.000 Ft közötti összeget tart reálisnak, további 11% felemelné 20.000 forintra az iskolakezdési büdzsét, míg további 8 % akár 20-40.000 forintot, vagy akár ennél többet is költene. Érdekes, hogy a férfiak és a vidéken élők, illetve az iskoláskorú gyermekkel még nem rendelkező 18-24 évesek mélyebben nyúlnának a zsebükbe, mint a nők, a fővárosiak, és a 25 év felettiek.
Több állami támogatást, alanyi jogon
A válaszadók több mint kétharmada (70%) ugyanis úgy gondolja, hogy a szeptemberi tanévnyitásra bizony a legtöbb családnak spórolnia kell. Ezzel az állítással főképp a nők, a 25 év felettiek és a magasabb iskolai végzettségűek értettek egyet. A nők esetében feltételezhető, hogy reálisabb képük van a költségekről, hiszen általában ők intézik a családban a vásárlást. Ráadásul a megkérdezettek közel fele (48%) úgy véli, hogy az államnak jelentősebb részt kellene vállalnia a beiskolázási költségekből, például az ingyenes tankönyvek biztosításával. Ugyanakkor csupán 17%-uk gondolja azt, hogy a beiskolázást minden családnak önmagának kell megoldania.
A válaszadók egynegyede (25%) szerint egy gyermek beiskolázása még nem megterhelő, de több gyermek már problémát jelenthet. Csupán a válaszadók 6%-a vélekedett úgy, hogy az iskolakezdési bevásárlás nem jelenthet gondot a családoknak. Itt is megfigyelhető, hogy az optimistább, pozitívabb válaszokat a férfiak adták, míg a nők sokkal pesszimistábban állnak hozzá az iskolakezdési kiadásokhoz.
Akinek van pénze, az nem támaszkodna az államra
A megkérdezettek közül azok, akik akár 20.000 Ft-nál is többet hajlandóak költeni az iskolakezdésre, gondolják leginkább úgy, hogy a legszükségesebb iskola-felszerelések megvásárlása egy átlagos családnak nem nagy kiadás, mindemellett pedig a legkevésbé értenek egyet azzal, hogy az államnak alanyi jogon kellene támogatnia az általános iskolások tankönyveinek megvásárlását.
